AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

Bányászviselet Brescia és Crema térképének címkeretén szánva, súlyt helyezett arra, hogy a példányok szépen illumináltak legyenek. A térképlapok nem egyforma méretűek, átlagos nagyságuk azonban 50X40 cm körül van, tehát — éppúgy, mint a korábbi, ORTELIUS- és MERCATORféle atlaszoknál is — két lapra terjednek ki: a versokon többnyire szöveg van. A térképlapokat fokbeosztás keretezi, vannak azonban fokbeosztás nélküli lapok is. Csaknem minden térképlapon kiemelkedő a képes ábrázolásokkal díszített címkeret, a parerga vagy más néven cartouche. A parergák már BLAEU officinájának működése előtt is szokásosak voltak, azonban a BLAEir-atlaszokban, így az Atlas Maiorb&n is, jelentőségük megnőtt. BLAEU térképein a parergák szorosabban kapcsolódnak a térkép tartalmához. Nem csupán allegorikus alakokat, vagy címereket tüntetnek fel, hanem igen gyakran az ábrázolt terület lakosainak viseletét, foglalkozásuk gyakorlásának jeleneteit mutatják be. Értékük kettős: viselettörténeti és etnokarakterológiai egyszerre. A népességtípusokat bemutató parergadíszek, melyek kezdettől fogva megtalálhatók a BLAEU-atlaszok térképein, szemléletesen egészítik ki a leírásokat és a táj jellegére jól utalnak. A halász, arató, vadász, bányász, favágó, pásztor mellett a katona és a nemesember alakja is megjelenik a térképeken — s ez mind szoros összefüggésben van a térképpel. Gyakran a néptípusok munkásságának gyümölcse is látható a parergán vagy körülötte: búzakéve, szőlőfürt, különféle állatok, azután szerszámok, gazdasági eszközök. A régebbi térképészek által előszeretettel 366