AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

1641/42-ből németnyelvű kiadása van az Országos Széchényi Könyvtárnak.

17 Címe: Novus Atlas das ist Weltbeschreubung. Mit schoenen newen auszfführlichen Land=Taf

fein in Kupfer gestochen ... Durch Gvil. und Johannem Blaev. Amsterdam 1641. Kiadói: Johannes et Cornelius Blaev. Az atlasz háromkötetes. 1641-ből csak az első kötet első fele való (Németország), a máscdik rész (2. Stück), mely Németalföldet mutatja be, már 1642-ből keltezett. Az első kötetben van egyébként Európa, Dánia, Svédország, Oroszország, Lengyelország, Poroszoiszág leírása és térképe; Magyarország és Erdély leírása is itt található. A leírás címe: Das Königreich Ungarn, a 40. lapon kezdődik a szöveg és az ország közigazgatási szervezetét táblázatszerűén mutatja be. Egyébként még egy olyan térkép van a kötetben, mely magyar vonatkozású: ez a nagy Duna-térkép, címe: Danubius fluvius Europae maximus a fontibus ad ostia. .. szép parergával, mely a kereszténység és a mohamedánság szembenállását mutatja be: az előbbit képviselő uralkodó arcvonásaiban II. RUDOLF császárra lehet ráismerni. E térkép is korábbi, BLAETJ előbbi atlaszokból vette át: a parerga még a tizenötóves háborúra utal. — Az atlasz máscdik és harmadik kötete 1642-ből keltezett. A máscdik kötet Franciaországot, Spanyolországot, Afrikát, Ázsiát, Amerikát, a harmadik pedig Itáliát, Görögországot, Angliát, Skóciát és Írországot mutatja be. 1645-ben a mű francia nyelven is megjelent ugyancsak három kötetben.

18 1647-ből 4 kötetes kiadást említ egy a tárggyal foglalkozó feldolgozás.

19 Cornelis Koeman, Blaeu nagy atlaszáról írt művében, az 1638 utáni tartalom-bővülést a következőkben sorolja fel: 1638: Appendix, 24 térképlap: ez lényegében már a 3. (Itália) kötet. Francia, holland, latin kiadás készült belőle. 1640: Megjelenik a 3. kötet, Itália, francia nyelven. között lehetett (lévén a T betű viszonylag gyakori kezdőbetű szerzők és címek közt) lehetséges könyvtárnagyságként 400 és 800 kötet határértékeket kapunk, ami ebben a korban és ebben az országrészben igen tetemes. A könyvtár viszonylagosan friss, „up to date" beszerzése annál figyelemreméltóbb, ha megfontoljuk, hogy alig másfél évtizeddel előbb megjelent kiadványról van szó. A kor nagy könyvgyűjtői közül ZRÍNYI Miklósról tudjuk, hogy 1584-es antwerpeni kiadású ORTELIUS : Theatrum Orbis Terrarum birtokosa volt (DRASENOVICH M.: Zrínyi Miklós könyvjegyzetei. Pécs 1934, 29. és 74. 1.) APAFI Mihálynak pedig 1714. évi könyvjegyzéke szerint a BLAEunál valamivel későbbi DE WITT és a BLAEUval egykorú SANSON térképei mellett a több mint egy százados MERCATOR és ORTELIUS atlaszai voltak. Az utóbbi értékét akkor igen nagy összegre, 25 forintra becsülték. 1714-ben azonban már a SANSON és DE WITT térképek is túlhaladottak, 30 — 40 évesek voltak. (THALLÓCZY L.: I. Apafi Mihály udvara. — Magy. Tört. Társ. 1878. . . . kirándulása Abaúj vmegyébe . . . Szerk. SZILÁGYI S. Bp. 1878, 528 — 529.) — Egyébként Sárospatakon COMENIUS óhajára a XVII. század közepén is MERCATOR-térképek voltak használatban. (SALÁNKI J.: Mit tud Blaeu hazánkról? = Debreceni Déri Múz. Évk. 1966/67. Debr. 1968. 248. 1.) L7. Jelzete OSZK DM 371/1 — 3. Prossessora 1737-ben Franciscus Carolus de FING volt (valószínűleg német földön), 1852-ben özv. BORY Carolina tulajdona, azután került a „Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára"-ba. 18. LE GEAR, Clara: A list of cartographical atlases in the Library of Congress. Vol. 5. Washington 1958, 125-128. p. 19. SALÁNKI, i. m. 250. 1. 349