AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik

\ A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik FALLENBÜCHL ZOLTÁN Az Atlas Maior, sive Cosmographia Blaviana, a XVII. század nagy reprezentatív atlaszkiadásának egyike — talán legszebbike — már hosszú térképészeti és földrajzi adatgyűjtő munkálatokra tette fel a koronát. Elődei: a XV. és XVI. századi Ptolemaeus- térképsorozatok, azután Sebatian MÜNSTER munkái, majd Abraham ORTELITTS (1527 — 1598) Theatrum Orbis Terrarum-áridbk. kiadásai 1570-től továbbá, MERCATOR (KREMER) Gerard (1512—1594) atlaszkiadásai 1585-től, illetve 1595-től kezdve. BLÁETJ már nem az első; munkáját megelőzik Josse DE HONDT (Jodocus HONDIUS, 1563—1612), hasonló nevű fia, és veje, Jan JANSSON(IUS) (megh. 1666) és más térképkészítő üzemek, officinák atlaszkiadásai is. Az 1662. évi Atlas Maior kiadás maga is egy régi térképészfamília üzemének legnagyobb teljesítménye, két nemzedék munkájának eredménye. Az előbbi műveket semmiképpen sem kicsinyítheti az, ha megállapítjuk: a tizenegy kötetes mű a korabeli kozmográfia, a leíró földrajztudomány és a térképészet eredményeinek legjobb, legteljesebb összefoglalása. Tudománytörténeti jelentőségével éppúgy kiemelkedik az egyre inkább üzletiesedő térkép- és atlaszkiadás produktumai közül, mint kiállításának szépségével. Magyar szempontból különös jelentőséget kölcsönöz BLAETJ 1662. évi atlaszkiadásának az, hogy éppen e díszmű megjelenésével kapcsolatosan vetődhetett fel az a kérdés, hogy Magyarország térképi ábrázolásában a XVI. század végétől közkeletűvé vált kartográfiai hibákat ki kell javítani és a valóságnak megfelelőbb kartográfiai képet kell bevinni a térképolvasó köztudatba. * A BLAEU-OFFICINA ATLASZKIADÁSAI A XVI. században — sőt már azt megelőzően, a XV.-ben is — a térképkészítés Európa-szerte foglalkoztatja a tudós elméket. A XVI. században a térképkészítés még: tudomány, papi emberek, államférfiak, humanisták foglalkoznak vele. Ebből következően a legtöbb térképkészítő helyi adottságokból indul ki, saját hazáját, országát igyekszik ábrázolni, megismertetni. 343