AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda második korszaka (1637—1658) és utóélete

nyomtatvány, amely feleletet adhatna arra, hogy a maradék felszerelést azonnal Kolozsvárra vitték-e, vagy csak néhány év múlva, de valószínűnek látszik, hogy az 1662 — 1664 között kiadott artikulusok már Kolozsvárott készültek. 1664 után ismét eltűnt a fejedelmi nyomda anyaga egy időre, mert a következő, 1665—1668-as évek artikulusait — amint azt ÍAZAKAS József már felismerte

63 — az éppen Szebenben levő SZENCZI KERTÉSZ Ábrahám nyomdája bocsátotta ki (nyolc artikulus esetében). A fent idézett, 1667-ből származó levélből teljes bizonyossággal tudjuk, hogy ekkor már Kolozsvárott volt a régi fejedelmi tipográfia, de itt volt már 1668-tól kezdve, valószínűleg az év végétől, a SZENCZI KERTÉSZ Ábrahám halála után SZENTYEL Mihályra szállt volt váradi tipográfia is. A jelek arra mutatnak, hogy bár a két készletet igyekeztek külön tartani, mégis, a terjedelmesebb, nagyobb készletet igénylő munkáknál, mint NADÁNYI János: Kerti dolgoknak leírása című vaskos kötete,

64 hozzá kellett nyúlni a gyulafehérvári készlethez is. Két olyan antikva és két olyan kurzív típusa volt a két nyomdának, amelyek fokozatra nagyjából megegyeztek. Ebben az 1669-ben kiadott kötetben jól látni a keveredés megindulását: a 71. lapig csak a különböző típusok keverednek, pl. a SzENCZi-féle nagyobb és a fejedelmi nyomdából származó kisebb fokozatok, a 72. laptól kezdve azonban egy típuson belüli keveredésnek is tanúi lehetünk: a fejedelmi nyomda 19A (98 mm-es húszsor méretű) antikvája keveredni kezdett a Szenczi-féle, hasonló méretű antikvával. A szöveg legnagyobb részét ugyanis ezzel a típussal szedték, így ebből volt szükség a legnagyobb mennyiségre. A kétféle betűanyag nyilván a visszaosztás során keveredett össze. A keveredés különösen jól érzékelhető az ékezetes betűknél, minthogy a kétféle készlethez tartozó betűk ékezete szembetűnően más volt. Ez az 1669-ben megindult keveredés a továbbiakban állandósult. Míg kezdetben csak a 98 mm-es húszsor méretű antikvánál tapasztalható, 1671től kezdve még két további típusnál is megfigyelhető: a 86 mm-es húszsor méretű kurzív típusnál

65 és a 86 mm-es húszsor méretű antikva típusnál.

66 Ugyanakkor érdekes, hogy a 98 mm-es húszsor méretű antikva kurzív párja

67 sohasem keveredett a SzENCZi-félével, bár gyakran feltűnt a nyomtatványokon .

68 Ez az egy típuson belüli keveredés természetesen csak a méretben (fokozatban) azonos típusoknál lehetséges. Ezért nem csodálkozhatunk, ha továbbra is jelentek meg pl. olyan artikulusok, amelyekben csak tisztán a SzENCZi-féle anyagot találjuk. Az artikulusokat ugyanis szokás szerint nagyobb méretű betűkkel szedték, ezek pedig nem keveredtek a gyula63. FAZAKAS József i. m. uo. 64. RMK I 1087 (Kolozsvár 1669). 65. A gyulafehérvári 31K kurzív szövegtípus keveredett a hasonló fokozatú SZENCZI féle kurzívval. 66. A gyulafehérvári 21A antikva szövegtípust a SzENCZi-féle hasonló méretű antikvával elegyítették össze. 67. A gyulafehérvári 32K kurzív szövegtípus. 68 Ez a keveredés többek között az alábbi kolozsvári nyomtatványokon figyelhető meg: RMK I 1087 (Kolozsvár 1669); RMK I 1100 (Kolozsvár 1670); RMK I 1103 (Kolozsvár 1670); RMK I 1115 (Kolozsvár 1671) stb. 306