AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda második korszaka (1637—1658) és utóélete

fejedelemnek e dologért, hogy engedje meg ennek a könyvnek itt, őnagysága országában való kinyomtatását, és őnagysága megengedte, hogy kinyomhassam."

33 A nyomtatás költségeit nem a fejedelem, hanem GENNADIUS püspök, majd a munkát befejező Ilia IOREST viselte. A fejedelemnek nem is lehetett érdeke ennek a könyvnek anyagi támogatása, és DOBRE pap megjelenésével még nem tekinthette véglegesen megoldottnak a cirill nyomda ügyét. De nem oldódott meg ezzel a román nyelvű könyvek kiadásának kérdése sem, hiszen a fejedelem programja szerint a románok számára református énekeket, könyörgéseket, katekizmusokat kellett volna nyomtatni. RÁKÓCZI Györgynek az erdélyi románság református egyházba való bevonását célzó programját megismerhetjük abból a GELEJI KATONA István által, 1640. szeptember 22-én a fejedelem elé terjesztett javaslatból, amelyet a kinevezendő vladikának el kellett fogadnia.

34 Ezek a kondíciók ugyan MiLOViTiusnak szóltak a levél megírásakor, tudjuk azonban, hogy később mégsem ő nyerte el a vladikaságot, hanem Ilia IOREST, akinek szinte ugyanezekre a kondíciókra kellett magát köteleznie: 1. Hogy itt maga mellett, vagy ahol alkalmatosnak ítéltetik, egy jó oláh scholát erigáljon . . . melyben az ifjakat mind az keresztyén vallásra tanítsák. 2. Hogy typographiát ós typographus legényeket tartson, kikkel mind az ő ecclesiájóknak, s mind scholajoknak épülésire kívántató szükséges könyveket nyomtattasson. 5. Hogy a mi mindennapi könyörgésünket, mind a reggelit, s mind az estvélit oláhra fordíttatván leírassa, kinyomtattassa és minden helyeken az ő gyülekezetekben elmondassa. 6. Hogy a mi oláhra fordított énekinket, melyekkel a karán sebesiek és lugosiak élnek, leírassa, kinyomtattassa és gyülekezetekben . . . énekeltesse. 7. Hofifv immár oláhul fordíttatott katechizmusokat kinvomtattassa."

35 A fenti, pontokba foglalt kikötések közül tudjuk, hogy megvalósult az ,,oláh schola" (Karánsebesen és Lúgoson), a tipográfia — igaz, hogy nem az iskola mellett — és megjelent a románra fordított református katekizmus. Ez az első cirillbetűs református katekizmus

3

®, amelyről tudomása van a szakirodalomnak, bár kiadása idejét illetően a vélemények megoszlanak. Sajnos, nem maradt fenn belőle példány. JUHÁSZ és BIANTT-HODOS

37 1640-es kiadásúnak tartotta, VERESS

38 viszont kiadási évét 1642-re tette és nyomdahelyként Gyulafehérvárt feltételezte. Valószínűbb, hogy 1642-ben jelent meg, hiszen 1640 szeptemberében, amikor GELEJI KATONA István a kinevezendő vladikának szóló kondíciókat foglalta össze, még csak a katekizmus 33. JUHÁSZ i. m. 207. 1. 34. Új Magyar Múzeum 1859. I. 199 — 233. 35. Uo., csatolva GELEJI KATONA I. 1640. szeptember 24-i leveléhez. 36. BIANXT—HÓDOS — SIMONESCU i. m. 38.; SZTRIPSZKY II 2536/84. 37. JUHÁSZ i. m. 190—204. és BIANU—HÓDOS—SIMONESCU i. m. I. 38. 38. VERESS: Bibliográfia I. 159. sz. 299