AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - V. Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda második korszaka (1637—1658) és utóélete

A gyulafehérvári fejedelemi nyomda második korszaka (1637—1658) és utóélete V. ECSEDY JUDIT VÁLTOZÁSOK A FELSZERELÉSBEN ÉS A NYOMDAI SZEMÉLYZETBEN A fejedelmi nyomda most tárgyalandó második korszaka 1636-tól 1658-ig terjedt.

1 Az 1636-os év, mint választóvonal, kicsit önkényesnek tűnhet, hiszen nem történt semmi lényeges változás a fejedelmi nyomda munkájában: nem cserélődött ki sem a műhely személyzete, sem felszerelése ebben az évben. Hogy mégis így állapítottuk meg a nyomda korszakolását, azt az indokolja, hogy 1636-ban elkészült egy nagy erőfeszítést igénylő nyomdai munka: az öreg Gradual. Ettől kezdve több, mint húsz éven át pedig a műhely munkája kiegyensúlyozott, egyenletes ütemben haladt a meglevő felszereléssel. Ezek az évek a két RÁKÓCZI fejedelemségének korszaka: I. RÁKÓCZI György 1648-ban halt meg, és követte fia, II. RÁKÓCZI György, akinek uralkodása — éppen úgy, mint a fejedelmi nyomdának gyulafehérvári működése — 1658-ban ért véget. A két Rákóczi uralkodására a BETHLEN koránál is határozottabb református szellem nyomta rá bélyegét, amely már éppen ezekben az évtizedekben bizonyos merevséget mutatott. Ez a vallási kérdésekben tanúsított szigor kulturális téren is éreztette nem mindig jótékony hatását, mégis, az iskolarendszer és oktatás terén kimagasló eredmények születtek. A fejedelmi nyomda egyik legfőbb feladata pedig éppen az volt, hogy a virágzó fehérvári akadémiát ellássa tankönyvekkel. A műhely fő profilja tehát adva volt: egyrészt ki kellett nyomtatnia az államigazgatással kapcsolatos kiadványokat, rendeleteket, el kellett látnia a diákságot tankönyvekkel, és nem utolsósorban a fejedelem személye által is erőteljesen képviselt — korabeli szóhasználat szerint „ortodox" — református szellemet kellett terjesztenie vallásos könyvek kibocsátása révén. Ezekre a feladatokra a fejedelmi nyomda akkori felszereltsége alkalmas is volt: személyzete legalább hat főből állt. A Leges Typographorum-bsün* 1. A dolgozat első részét: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda első korszaka címen ld. OSZK 1974/1975. Évkönyve. 349-421. 2. Teljes szövegét közli HEREPEI János: Könyvészeti tanulmányok. Kolozsvár, 1942. 15-16. 19* 291