AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

gyarságára vonatkozó adatokat is.) 29 Ebből következően egy állam kereté­ben élő népek könyvtermésónek retrospektív bibliográfiáiban szükségszerűen átfedések jelentkeznek. Egy nemzet szakirodalma pedig annál hasznosabb a tudományos kutatás számára, minél több oldalról — esetleg párhuzamos közlésekben vagy közös vállalkozásban készült kiadványokban kerül feltá­rásra. 30 * A kb. 150 ezer bibliográfiai tétel tartalmazó kézirat jelentős része a human­es a társadalomtudományok köréből — a nyelvészet és irodalom, a magyar és egyetemes történet, a művelődéstörténet, egyháztörténet, teológia, jog­tudomány területéről való. Lényegesen kevesebb a műszaki irodalom és a szinte csak különnyomatok formájában jelentkező természettudományi irodalom. Az anyag tartalmi megoszlásáról számadatok jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre (a címanyag fejezetek szerinti rendezése folyamat­ban van), a betűrendben szerkesztett tételek tartalom szerinti rendezése, a kötetek fejezeteinek kialakítása csak a szakutalótótelek beosztása után, előreláthatólag 1979 első negyedében lesz végleges. Amint már rámutattunk, a kötetek tartalmi rendezésénél a Magyar könyvészet 194ő—1960-a,s évek bibliográfiájának fejezeteiből indultunk ki. Ezeket a csoportokat az anyag tartalmából következően — különösen a társadalomtudományok fejezeteiben — új fogalmakkal, ill. fejezetekkel bő­vítettük. (Pl. Magyar nemzeti mozgalom; Osztályharc; Nemzetközi együtt­működés a munkásmozgalomban. Internacionálék; Magyarországi pártok; Nemzeti és politikai szervezetek; Nemzeti mozgalmak szervezetei. Naciona­lista szervezetek; Egyes magyarországi ifjúsági szervezetek; Antikommu­nista, antibolsevista propagandairatok; Magánvállalkozások, magánvállala­tok; Gazdasági válságok stb.) Hasonlóképpen részletesebben kellett bon­tani a Jogtudomány, az Államigazgatás és a Hadtudomány fejezetek cím­anyagát. Nem igényelt változtatást az előzményhez gépest a Művészet, a Nyelvtudomány, Irodalomtudomány, Szépirodalom, a Földrajz- és Törté­nettudomány fejezeteinek bontása. Az 1945 utáni kötetekben kialakított tartalmi csoportokat a Termé­szettudományok és az Alkalmazott tudományok területén több fejezet összevonásával csökkenteni kellett. A korszak könyvtermésének egészét tekintve a szépirodalom van túl­súlyban. Az élő hazai és külföldi írók művei, valamint a hazai és külföldi klasszikusok mellett nagy szerep jutott a könyvkiadásban az ún. féliroda­lomnak, ponyvának. Ezek az általában kisterjedelmű művek főleg hazai szerzők álnéven írt munkái, akik a siker érdekében hangzatos idegen álne­veket használtak. Izgalmas kalandos bűnügyi történetek, krimik, amelyek több tízezres példányszámban kerültek a könyvpiacra, terjedelmes soroza­tokban. (Palladis regény tár, Pengős regények, Pesti Hírlap könyvek, Tarka 29. SÁNDOR István: A magyar néprajztudomány bibliográfiája. Bp. 1965, Akad. Kiadó. 30. KŐHALMI Béla: Retrospektív nemzeti bibliográfiánk 1473-tól 1920-ig. = Magyar Könyvszemle. 1962. 1. sz. 1 — 17. 1. 269

Next

/
Thumbnails
Contents