AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

mányos könyvtáraknak, a 20 megyei könyvtárnak és a korszak történetével foglalkozó néhány tudósnak azzal a kéréssel, hogy kiegészítéseiket juttassák el szerkesztőségünkhöz. Sajnálatosan bibliográfiánk iránt nem mutatkozott érdeklődés. Néhány történész személyes észrevételein kívül, kérésünket mind a könyvtárak, mind a tudományos intézetek válasz nélkül hagyták. Az 1944-es év nyomtatványai közül kiemelkedő jelentőségűek a felszabadult Magyarország könyvkiadásának első termékei. A Szikra Kiadó szegedi tevékenysége alatt — 1944. novemberétől 1945. januárjáig — több mint harminc füzetet jelentetett meg, ebből 1944-ben az év végén a gyomai Kner nyomdában, debreceni és szegedi nyomdákban készült 14 nyomtatvány. REGULI Ernő azonosította a nagy részben impresszum nélküli füzeteket az MSZMP Párttörténeti Intézetének Könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár, a szegedi városi Somogyi Könyvtár, a szegedi József Attila Tudományegyetem Könyvtára, valamint néhány magángyűjtemény anyagából.

21 Természetszerűen ezek a nyomtatványok csak Budapest felszabadulása után 1945 első felében kerülhettek a nemzeti könyvtár állományába, s ennek következtében néhányat közölt belőlük az 1945 —1960-as magyar könyvészet. Felhasználva PÉTER László és REGULI Ernő kitűnő összeállítását a Szegedi Szikra Kiadó első kiadványairól, a Horthy-korszak bibliográfiájában nyílt lehetőség a nyomtatásban már közölt dokumentumok adatainak helyesbítésére és a 14 nyomtatvány helyes (kiegészített) impresszummal való közlésére. * Az újkori retrospektív bibliográfiák a magyar könyvészet hagyományait követve a Magyarország területén nyomtatott könyvek szakosított jegyzékei. Gyűjtőkörük tehát a territoriális elv alapján áll. Magyarország területe : a mindenkori magyar állam területe, vagyis a szóban forgó két retrospektív bibliográfia esetében a trianoni országhatár. A retrospektív bibliográfiák történelmi-területi korlátait meghatározó döntés, amely e hosszú ideig használatban levő forráskiadványokból kizárja a külföldi magyar nyelvű nyomtatványokat és magyar szerzők külföldön megjelent idegen nyelvű műveit — puszta kényszerűségből és nem elvi meggondolásból született. E kérdés-komplexum kulturális, ideológiai és politikai problémák egész sorát vetette fel mind nálunk, mind a szomszéd országokban. A gyűjtőkör kibővítésére a 60-as évek elején, a retrospektív bibliográfiák szerkeszté21. PÉTER László—REGULI Ernő: A Szikra Kiadó szegedi tevékenysége. = Magyar Könyvszemle. 1966. 3. sz. 251 — 254. 1. Az idézett nyomtatványok: Lenin, Vladimir IVics életének és tevékenységének rövid rajza; Sztálin rövid életrajza; FEPOROV, F.: Vallás és egyház a Szovjetunióban; Hogy mondjuk oroszul? Magyar—orosz beszélgetések szótárral; GERŐ Ernő: Lesz magyar újjászületés! Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja. A Magyar Kommunista Párt javaslata. [Szedésváltozatban is.]; A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi nagygyűlése. [1944. dec. 3.]; VASS Zoltán: Tizenhat év jegy házban; Kommunisták a nemzetgyűlésen; RÉVAI József: Kossuth Lajos; GROSZSZMANN Vaszilij Szemenovics: írások a háborúból; LAVRENEV, Borisz Andreevics: Egyszerű emberek; A Magyar Kommunista Párt ideiglenes szervezeti szabályzata. 264