AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

termi használatra, akár könyvtárközi kölcsönzésen keresztül csak meghatározott kutatási célra használható fel. Vagyis az adatok bibliográfiában való regisztrálása semmiféle korlátozás alá nem esik, maguknak az efféle kiadványoknak a használata azonban a tudományos kutatásra korlátozott. * A legújabbkori retrospektív bibliográfiák szerkesztési munkálatainak alapvetése során a legnagyobb jelentőségű elvi kérdés az anyag felállítási rendjének meghatározása volt. Minthogy a 20. századi retrospektív nemzeti bibliográfiáknál egyre inkább előtérbe lép a tájékoztatás funkciója, ennek következtében — eltérően a régebbi korszakok hazai retrospektív bibliográfiáinak szerkezetétől — anyagát korszerűen differenciált, a feldolgozott periódus könyvkiadásához igazodó, a szaktudományok hierarchikus felosztása szerint fejezetekre bontva rendezi. Bizonyos szinten, bizonyos célokra elegendő a címek puszta lajstromozása is. PETRIK betűrendes bibliográfiái viszonylag még azért kezelhetők könnyen, mert nem túlságosan nagy anyagot ölelnek fel. (A 18. századi négy kötet mindössze 11 630 címet.) Az információ mennyiségének óriási méretekben való szaporodásával a lajstromozó betűrendes rendszer szükségképpen csap át a tartalmi feltárás műfajába. Olyan mennyiségben (százezres tételszámban) ad ui. tovább ismeretanyagot, hogy az tartalmi feltárás és tudományos rendszerezés nélkül már nem is hasznosítható. A legújabb korszak két nagy periódusának (1921 — 1944; 1945 — 1960) retrospektív nemzeti bibliográfiája számára tehát dönteni kellett abban a kérdésben, hogy a két kiadvány elődeink gyakorlatát folytassa-e betűrendes szerkezetben, vagy az egyre halmozódó információáradat és az egyre differenciálódó tudományágak igényeihez alkalmazkodva címanyagát tartalom szerinti csoportosításban adja közre. A hazai előzmények közül SZABÓ Károly RMK-ja a tételeket kronologikus rendben, ezen belül földrajzi névrendben közölte, az egyes nyomdahelyeken belül a szerzők és címek betűrendjében. Ez a rendezési elv különösen nyomdászattörténeti szempontból jelentős, viszonylag kis tételszámú anyagnál indokolt. Az RMK-nál bevált rendezési elvet közel száz évvel SZABÓ Károly köteteinek megjelenése után az RMNY is megtartotta, mert a régi nyomtatványok feltárására ma is ez a legalkalmasabb módszer.

17 A SZABÓ Károly köteteit folytató kumulatív nemzeti bibliográfiák PETRIK Géza 18. századi köteteitől 1941-ig betűrendben kerültek közreadásra. A betűrendben közölt anyaghoz PETRIK 1860—1875. évi ciklusa 18 főcsoportra osztott szakmutatót adott. Az 1886 —1900-as periódus betűrendes tárgymutatóval tárta fel anyagát. A további kötetekhez (1901 — 1910; 1911 — 1920 és az OSZK kiadásában megjelent 1936 —1941-es kötetekhez) csak szerzői névmutató, vagy még az sem készült. 17. BORSA Gedeon: A „Régi Magyarországi Nyomtatványok" című kiadvány szerkesztési problémái. = Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve. 1967. Bp. 1969. 316-324. 1. 17 OSZK Évkönyve 257