AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

is el kell látnia, az 1945—1960-as bibliográfia gyűjtőköréhez képest a válogatás körét a következő kiadványfajtákra terjesztették ki: tankönyvek, naptárak, kalendáriumok és a különféle szakmák részére kiadott zsebnaptárak, zsebkönyvek. A közép- és középfokú iskolák tankönyveinek csak a korszakban jelentkező első kiadását írja le részletesen a bibliográfia. A tankönyvek számos utánnyomását amelyek első kiadásukhoz képest újabb információt nem tartalmaznak, csupán megjelenésük időhatárának feltüntetésével annotációban adja meg. A naptárak, kalendáriumok, szaknaptárak címleírásai annotációban közlik a művek tartalmát. Ezek az analitikus leírások fontos információkat tartalmaznak a Horthy-korszak eseménytörténetére, a közélet, a tudomány, az irodalom és művészet kiválóságainak életére és működésére. A kalendáriumok között pedig sok olyan színvonalas kiadvány található, amelynek szépirodalmi anyagában a korszak prominens szerzőinek írásai (első jelentkezésük) található. Az előző esztendőre visszapillantó esemónynaptárakat pedig a korszak történészei kronológiai segédeszközként használhatják. Az első gyűjtőköri szabályzat a közlendő címanyag között tartotta még számon az iskolai értesítőket és a magánvállalatok és cégek éves mérlegbeszámolóit és zárszámadásait is. Közlésüket szükségesnek tartottuk azért is, mert mindkét kiadványfajtát regisztrálták a magyar könyvészet korábbi kötetei is, PETRIK bibliográfiai sorozata éppúgy, mint a Magyar könyvészet 1936—1941. évi kötetei Értesítők, ill. Zárszámadások címszó alatt összegyűjtve, az iskolák és a vállalatok székhelyének betűrendjében. A szerkesztési munkák előrehaladtával azonban bebizonyosodott, hogy ezeknek a kiadványoknak a közléséről, sajnos le kell mondanunk. Mindkét dokumentumtípus könyvtári feldolgozása ui. a múltban rendkívül hézagosan történt. E publikációk zömét — különösen a vállalati nyomtatványokat — az OSZK nem is iktatta állományába, a többi könyvtár még kevésbé. így csupán a címanyag töredékével rendelkeztünk. A korszak teljes iskolai értesítő és vállalati irodalmának feldolgozása pedig erőnket meghaladó feladat lett volna. A terjedelmes címanyaggal való foglalkozás (a hiányok kiegészítése, az összesített címleírások elkészítése, az iskolai értesítők rekatalogizálása az értesítőkben közölt értekezések analitikus feltárásával) még külső munkatársak bevonása esetén is a könyvek bibliográfiájának 1980-ra tervezett megjelentetését veszélyeztette volna. A bibliográfia gyűjtőköréből mellőzött kiadványfajták címanyagát a szerkesztőség rendezett állapotban őrzi meg egy később megvalósításra kerülő kumulatív retrospektív kiadvány számára. A Horthy-korszak bibliográfiája gyűjtőkörének és szerkezetének kialakításakor az iskolai értesítők feldolgozására részletes szabályzatok készültek. Feltárásukra vonatkozó elképzeléseink a következők voltak: 1. Összesített feldolgozás a 24 év anyagáról (az értesítőkben közölt értekezések analitikus feltárásával) a Magyar könyvészet 1921—1944. évi kiadvány köteteiben a Pedagógia fejezet függelékeként „Iskolai értesítők" fejezetcímmel. Az önálló fejezet az értesítőket évfolyamonként részletezve, az időszaki kiadványoknál alkalmazott formában, az iskolák szókhelyének 254