AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Komjáthy Miklósné: A retrospektív nemzeti bibliográfia történetéhez (Az 1921 1944. és az 1945—1960. évek könyvészete)

Az Országos Széchényi Könyvtár Retrospektív Bibliográfiai Osztályának munkaterve — és a szerkesztési munkálatok jelenlegi állása szerint is — a Horthy-korszak bibliográfiájának megjelentetésével néhány év múlva megvalósul a magyar retrospektív nemzeti bibliográfiák azonos elvi alapokon álló és azonos szerkezetben készült összefüggő dokumentációs rendszere 1921-től 1960-ig. A periodizációs határvonal mint történelmünk minden vonatkozásában a magyar könyvkiadás történetében is 1945. A két kiadványban (Magyar könyvészet 1945—1960; Magyar könyvészet 1921—1944) közreadott elsődleges források (az egyidejűleg keletkezett eseménytörténet) és a visszaemlékezésekből meríthető információk a két egymástól merőben eltérő korszak gazdasági, kulturális és társadalmi indítékairól adnak hiteles adatokat a tudományos kutatás és a tudománypolitika időszerű kérdéseinek megoldásához. * A nemzeti bibliográfiai rendszerek legújabb korszakában — figyelembe véve a 19. és 20 századi retrospektív bibliográfiák hazai és külföldi eredményeit —- háttérbe szorult a retrospektív nemzeti bibliográfia lajstromozó (regisztráló) és azonosítást lehetővé tevő funkciója — ezt a szerepet a kurrens füzetek vagy az éves könyvészetek vállalták —, de annál inkább előtérbe került a retrospektív bibliográfia összefoglaló, eligazító és tájékoztató funkciója, amely által képes kielégíteni a társadalomnak a könyvvel kapcsolatos sokféle elméleti és gyakorlati igényét. A modern retrospektív bibliográfiának a következő feladatokat kell ellátnia: Összefoglaló bibliográfiai képet adni a nemzeti kultúra, tudomány és irodalom helyzetéről az adott periódusban, lehetőséget nyújtani a múlt tudományos eredményeinek megismerésére és kritikai értékelésére. Alapul szolgálni a tudománytörténeti kutatás számára oly módon, hogy a bibliográfia analitikus feltáró módszereinek segítségével a társadalomformáló erők közvetlenül tanulmányozhatók legyenek. Ki kell egészítenie a nemzeti szakbibliográfiai rendszer hiányosságait — természetesen az adott kiadványfajták határain belül — általában forrásanyagot kell további bibliográfiai feldolgozások rendelkezésére bocsátania. A fenti célkitűzésekből következnek a modern retrospektív bibliográfiák szerkesztésének alapelvei. Az alapelvek kialakításában döntő szerepe volt a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtártudományi Főbizottságának, valamint az OSZK vezetői testületének. A tárgyalások négy téma köré csoportosultak: a címanyag válogatásának szempontjai, a címanyag felállítási rendjének meghatározása, a címleírások egyszerűsített vagy teljes formája, a két nagy korszak retrospektív bibliográfiája szerkesztésének és kiadásának sorrendje. A könyv és egyéb kiadványfajták egyre gyorsuló számbeli növekedésé252