AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

a Nemzeti Könyvtár megtalálta a maga igazi, mondhatjuk központi helyét. Azt mondhatjuk, hogy a haladó könyvtárpolitika és a szocialista tudománypolitika összhangjának ritka történeti pillanata érlelődött 1918 végén, 1919 elején. AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR HELYZETE 1918-BAN. GYŰJTŐKÖR, SZERZEMÉNYEZÉS Az előzőekben megkíséreltük felvázolni azt a folyamatot, amelynek során egyre tisztábban fogalmazódtak meg a szocialista könyvtárügy alaptételei és ezek között a Nemzeti Könyvtár feladatai. Tettük ezt annak bemutatására, hogy a szocialista könyvtárügy nem máról holnapra jött létre, de azért is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár 1918. évi munkáját, terveit e korszerű elképzelés tükrében vizsgálhassuk meg. 1918-ban az OSZK a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetébe tartozott s négy osztályra tagozódott: a nyomtatványok, a kéziratok, a hírlapok osztályára és a levéltárra. Ezek mellett 1916—1920-ig külön szervezeti egységként kezelték az ún. világháborús anyagot.

18 Ebben az évben a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott igazgatója EEJÉRPATAKY László egyetemi tanár, ő volt egyben a könyvtár ún. „fővezetője" is. A nyomtatványtár és a hírlaptár osztályigazgatói tisztét MELICH János akadémiai levelező tag, a budapesti egyetem későbbi nyelvészprofesszora töltötte be. Mellette — szintén osztályigazgatóként — az etnográfus BÁTKY Zsigmond és a néprajzi íróként ismert SEBESTYÉN Gyula dolgoztak. Az utóbbi egyúttal a Múzeum folklore (néplélektani) osztályát is vezette, mint a Folklore Fellows magyar osztályának megalapítója. E munkájában kétségkívül komoly érdemeket szerzett, az OSZK irattárának tanúsága szerint nagy erőfeszítéseket tett e részleg fejlesztése és az OSZK kereteiben való megtartása érdekében.

19 De sem BÁTKY, sem SEBESTYÉN Gyula rövid könyvtári működése nem hagyott nyomot az intézet történetében, hamarosan mindketten saját tudományos területükre kerültek. így FEJÉBPATAKY és MELICH vezetői tevékenysége nyomán alakult a Nemzeti Könyvtár 1918. évi szakmai munkája. Az intézmény munkatársainak sorából számos kiváló tisztviselő — későbbi tudományos kutató, egyetemi tanár — nevét emelhetjük ki. Közéjük tartoztak: BAJZA József, BÁBTFAI SZABÓ László, BAB,TONIEK Emma, 18. FERENCZYNÉ WENDELIN Lídia: Az Országos Széchényi Könyvtár ún. világháborús-, és proletárdiktatúra-gyűjteménye. = Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1967. Bp., 1969. OSZK. 263 — 277. 1. — A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára az 1918. évben. = Magyar Könyvszemle. 27. köt. 1919. 56 — 66. 1. 19. L. OSZK Irattár 26/1918. sz. alatt. — Erről az OSZK összefoglaló jelentése {Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1913 — 1923. évi állapotáról és működéséről. Közzéteszi a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatósága. Bp., 1926. Egyetemi Ny. 70. 1.) így emlékezett meg: „Könyvtárunkban ideiglenes otthona volt még a Folklore-gyűjteménynek. A Folklore Fellows magyarországi csoportja egy folklore könyvtár felállítását határozván el, annak szervezését dr. Sebestyén Gyula osztályigazgatóra, mint a Folklore Fellows magyarországi elnökére bízta." SEBESTYÉN 1919-ben távozott a könyvtárból, anyagát pedig 1921-beri szállították el. 210