AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Az Országos Széchényi Könyvtár 1918-ban

mentumait, s e dokumentumok alapján maga KŐHALMI Béla írta meg a Tanácsköztársaság könyvtárügyének monográfiáját.

5 Témánk szempontjából közelítve a kérdést, utalnunk kell arra, hogy az Országos Széchényi Könyvtár funkcióinak, egész tevékenységének, jövőjének, sőt jelenének kérdései sem érthetők meg SZABÓ Ervin és legközelebbi munkatársai — KŐHALMI Béla, DIENES László — tevékenységének elemzése nélkül.

6 SZABÓ Ervin, a később róla elnevezett Fővárosi Könyvtár igazgatója, a kiváló marxista teoretikus, a modern magyar könyvtárügy elméleti és gyakorlati megalapozója mondotta ki, hogy a könyvtár szerves része a környező társadalomnak. A társadalom egészét érintő változások nem hagyhatják érintetlenül a könyvtárat sem. Mivel nem tudunk kimenekedni a háborúból — állapította meg — sajnos, a régi háborús irányzatok tovább fognak élni, végzetes helyzetbe sodorva a magyar könyvtárügyet. Pedig SZABÓ Ervinnek és munkatársainak könyvtárügyi koncepciója ugyanakkor messze előremutató volt. Ennek bizonyítására SZABÓ Ervin idézett írásaiból — csak címszavakban — a következő, az Országos Széchényi Könyvtárra is vonatkoztatható feladatokat soroljuk fel: — szükséges a hazai könyvtárak kooperációjának létrehozása, a szakkönyvtári rendszer kialakítása, — ebben a Nemzeti Múzeum könyvtára a magyar szellemi termékek gyűjtőhelye, — halaszthatatlan feladat a magyar nemzeti könyvészet hiánytalan sorozatának kiépítése, — egységes katalogizáló szabályok kidolgozása, egységes katalóguskészítés, amint ez már külföldön sok helyen megvalósult, valamint — a könyvtárosképzés megszervezése. SZABÓ Ervin könyvtári eszméinek terjesztője, kifejtője az a nagyhatású 5. A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Forrásgyűjtemény. Közzéteszi, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta KŐHALMI Béla. Bp., 1959. OSZK—KMK. XI., 211 1. — KŐHALMI Béla: A Magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Bp., 1959. Gondolat. 258. 1. 6. Szabó Ervin magyar nyelven megjelent könyvtártudományi, művelődéspolitikai cikkeinek, tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye. 1900—1918. KŐHALMI Béla tanulmányával. Kiadta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szabó Ervin halálának negyvenedik évfordulója alkalmából. Bp., 1959. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. 746. 1. (Könyvtárosok kiskönyvtára. 1. sz.) — SZABÓ Ervin: Emlékirat községi Nyilvános Könyvtár létesítéséről Budapesten. 1910. 61 1. = A Fővárosi Könyvtár Közleményei. 6. sz. — A SZABÓ Ervinre és munkásságára vonatkozó széles körű szakirodalom (KŐHALMI Béla, REMETE László) felsorolására itt nem vállalkozhatunk. Két tanulmányra külön utalunk: HAVASI Zoltán: Tudománypolitikánk és könyvtárpolitikánk forradalmi öröksége. Szeged, 1968. Szegedi Ny. 26. 1. = Acta Bibliothecaria. Tomus VII. Fasciculus 1. — KEMÉNY Gábor: Szabó Ervin és a magyar társadalomszemlélet. Bp., 1977. Magvető Kiadó. 220 1. (Gyorsuló idő). — A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1849-től 1945-ig. Bp., 1970. Gondolat Kiadó. 722 1. (Nemzeti Könyvtár). (E kiadvány közölte SZABÓ Ervin egyik fontos írását: A Városi Nyilvános Könyvtár 1917. évi jelentéséből. 1918.) 203