AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Széchényi Ferenc kéziratgyűjteménye. A Miller-féle katalógus feltárása

megbízatásával (a hazai levéltárak közjogi érdekű feltárásával) és saját tudományos munkáival sokkal elfoglaltabb volt, semhogy erre az időigényes, aprólékos munkára vállalkozhatott volna.

4 így történt, hogy a kéziratgyűjtemény 1803-ban a Széchényi-könyvtár keretében, jegyzék nélkül került fel Pestre.

5 így a könyvtár őrére, MILLER Jakab Ferdinándra hárult a feltárás feladata. E munkát ajánlatos volt mihamarabb elvégezni, minthogy a gyűjtemény regisztrálatlan állapotában a kutatók számára sem volt hozzáférhető. Ezért MILLER valószínűleg már 1804-ben hozzálátott a kéziratok katalogizálásához, ámde munkáját — a háborús események és egyéb okok miatt — két alkalommal is (1805-ben és 1809-ben) kénytelen volt hosszabb időre félbeszakítani. Ezért további évek kellettek még ahhoz, hogy a megkezdett munkát folytatni, illetve befejezni lehessen. Erre — mint ismeretes — csak 1813. februárjában került sor.

6 SZÉCHÉNYI meg volt elégedve úgyannyira, hogy MILLER munkáját hamarosan kinyomatta. A soproni Siess-nyomda által készített, három kötetre terjedő jegyzék CATALOGUS MANUSCRIPTORUM BIBLIOTHECAE NATIONALIS HUNGARICAE SZÉCHÉNYIANO REGNICOLARIS. VOL. I-III. SOPRONII, 1814-1815. címen jelent meg 749, 607, illetőleg 489 lap terjedelemben.

7 Az I. kötet elejére MILLER SzÉCHÉNYinek szóló ékes ajánlást és hosszabb előszót írt. Az utóbbiban mondta el a katalógus elkészültének viszontagságos töténetét.

8 A III. kötet végén pedig Dissertatio eritica de collectionihus manuseriptorum ac eorundem usu et utilitate címen 63 lapon, 20 fejezetben ugyancsak MILLER tollából egy tanulmány jelent meg a kéziratok tudományos jelentőségéről. E tanulmányt, tekintve hogy az elsősorban a Széchényigyűjteményre vonatkozólag tartalmaz becses információkat, szükségesnek tartjuk az alábbiakban ismertetni.

9 2. MILLER ÉRTEKEZÉSE A KÉZIRATOK JELENTŐSÉGÉRŐL A tanulmány a következő megállapításokat, illetve tanácsokat tartalmazza: 1. Hangsúlyozza, hogy nem lehet valamely állam ismertetését annak pragmatica históriája, vagyis a história sacra, história civilis, história politica és statistica, illetőleg 'jurisprudential nélkül tudományosan kidolgozni. Ehhez pedig okvetlen szükséges a középkori kódexek és oklevelek, valamint az újkori kéziratok felhasználása.

10 2. Elégedetten állapítja meg, hogy — tudomása szerint — Ausztria, Oroszország, Britannia és Poroszország után végre hazánkban is létezik már 4. WINDISCH Éva: Kovachich Márton György és a magyarországi levéltári anyag feltárása a XIX. század elején. = Levéltári Közlemények. 1966. 63— 109. 1. 5. KOLLÁNYI, i. m. 86. 1. 6. KOLLÁNYI, i. m. főképpen a 144., 151., 195., 198., 312., 316. és 330. 1. 7. Uo. 353. 1. 8. MLLLEK előszava: Gatalogus, I. vol. 1 — 12. számozatlan 1. 9. MiLiiEK. értekezése: Uo. III. vol. I —LXIII. 1. Ismertetésünkben ragaszkodtunk a szerző előadásához; megjegyzéseket nem fűztünk hozzá. 10. Uo., III-IV. 1. 178