AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1978. Budapest (1980)
II. A könyvtárügy történetéből - Szabadné Szegő Judit: A könyvtárügy állami támogatása a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetései tükrében 1867—1918
,,régi hungaricumjainál észlelhetők". 54 A munkapárti kormányok időszakában már csupán kétszer, 1911-ben és 1912-ben emelték 5—500,— K-val a dotációt, az 1909. évivel szó szerint megegyező indoklással. 55 Az 1910-es években a könyvtár ,,rendes" dotációjának jelentősebb emelésére ,,a hírlapkönyvtár gyarapítására" szolgáló tétel esetében került sor. A 2400,— K-ás tétel 4000-re emelését a miniszteri előterjesztés szerint ,,a hírlapok kötésének drága volta" indokolta. 56 Ez jó példája annak, hogy a gyarapításra ós köttetésre szolgáló tételek valójában nem különültek el mereven egymástól. 57 A Széchényi Országos Könyvtár állományának gyarapítását — amint annak számos példája köztudomású — az állam nemcsak az évi „rendes" dotáció által támogatta. „Ajándék", külön „juttatás", az évi támogatási kereten kívül eszközölt vásárlások fedezése, majd mind gyakrabban „rendkívüli, illetve „átmeneti kiadás"-ként feltüntetett tételek biztosították értékes művek, könyvgyűjtemények és irathagyatékok 58 megszerzését a könyvtár számára. Térítésmentes juttatásként került a könyvtárba 1869-ben a török szultán által FERENC JózsEPnek ajándékozott négy Corvina. 59 Ugyanebben az évben kapta meg a feloszlatott Magyar kir. helytartótanács 1208 kötetes könyvtárát, majd 1876-ban az addig az Országos Levéltár, az Állami Számvevőszék és a Magyar Királyi Kúria őrizetében állott „régi" könyvanyagot. 60 Az állami támogatással eszközölt vásárlások közül külön figyelmet érdemel 1869-ben a történetíró JÁSZAY Pál kéziratgyűjtemónyének, majd 1874-ben a KOSSUTH mellett titkári teendőket ellátó VÖRÖS Antal könyvtárának és irathagyatékának megszerzésére 3—3000,— Ft-ért. 61 KOSSUTH Lajos könyvtárának a szakirodalomban már mélyrehatóan tárgyalt 62 megszerzésén kívül az 1890-es években az állami támogatás tette lehetővé az 1848/49-es „ereklyemúzeum" kézirat- és aprónyomtatványgyűjteményének, valamint a hungaricumokban gazdag 4759 kötetes Lanfranconi-könyvtárnak a megvásárlását. 63 További vizsgálatot érdemel (mégpedig a jelenlegi kutatási körünkön kívüleső területen) annak eldöntése, hogy az 1895 — 1899 között az „átmeneti kiadások" sorában „a levéltári osztály" anyagának „kiegészíté54. VKM. ind. 1909. 55. VKM. ind. 1911, 1912. 56. VKM. ind. 1913. 57. Ez is elkerülhetetlenné tette, hogy I. sz. táblázatunkban a gyarapításra szolgáló tételek mellett a köttetésre szánt összegeket is szerepeltessük. 58. Már itt jelezzük, hogy a kifejezetten ,,a levéltári osztály" számára eszközölt vásárlásokkal, illetve azok anyagi fedezetével nem foglalkozunk. Utalunk azonban számos olyan esetre (és ez a „rendes" évi támogatás tárgyalt keretösszegeit is érinti), amikor levéltári anyagot is tartalmazó gyűjteményt vásároltak, s a szétválasztást csak a belső feldolgozás alkalmával ejtették meg. 59. MÁTKA Y Gábor: A Konstantinápolyból érkezett négy Corvin-kódexről. Értekezés a nyelv- és széptudományok köréből. Pest, 1870. 60. Vö. A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (1802 — 1895). Bp. 1896. 8 — 9. 1. 61. Uo. 8.1. Részben az utóbbi fedezetére szolgált a „rendkívüli szükségletek" során a „gyűjtemények vételére" biztosított tétel. Vö. Ak. 1874. 62. Vö. HENTAIXEB, Lajos: Kossuth és kora. Bp. 1894. 331 — 336. 1. — KATONA Jenő: Kossuth Lajos könyvtára. = Könyvtáros, 1954. 11. sz. 20 — 22. 1., 1955. 1. sz. 27-28.1. 63. A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára . . . i. m. 10. 1. 138
