AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: A nemzeti könyvtár hazánk tudományosságában és közművelődésében

Az egyik tanulság az, hogy a tudomány és a könyvtárak, múzeumok, vagyis a kutatás és nemzeti közgyűjtemények között — mind a történeti fejlődésben, mind az intézmények jelen funkcióit tekintve — jóval szervesebb összefüggés van, mint ahogy azt a köztudat vagy akár a mai kutatásszervezési gyakorlat tükrözi. A művelődéstörténeti és tudománytörténeti összefoglalások mindmáig csak kevéssé mutatták be a nemzeti könyvtár és a nemzeti múzeum alapításának a magyar tudományos közélet kialakulásában, a magyar tudományos akadémia létesítésére irányuló törekvésekben játszott szerepét. A hazai köztudat alakítására és a külföld tájékoztatására kiadott összefoglalás, amely magyarul Hazánk, Magyarország címen jelent meg, a külföldiek számára Information Hungary címen válhatott ismertté, a tudományos életről szóló fejezetében rögzíti: ,,A 19. század elején kritikus szellemek nem ok nélkül panaszolták a feudális társadalom közönyét, a tudományos munkafeltételek hiányát. Mégis ebben az időben alkotta meg Széchényi Ferenc a tudományos élet eljövendő új centrumát a Magyar Nemzeti Múzeum és vele a későbbi Országos Széchényi Könyvtár alapításával, 1802-ben." E megfogalmazásból — amelyben egyébként bizonyos logikai töredezettség, továbbá félreérthető intézménytörténeti információk is észlelhetők — nem tűnik ki, hogy mintegy két évtizeden át a Múzeum töltötte be a még nem létező tudományos akadémia szerepét. Ennél még meglepőbb, hogy az akadémia 150 éves jubileuma alkalmából készült és kiadott monográfia is {A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada 1825—1975. Bp. Akad. Kiad. 1975.), bár sok tekintetben kiválóan és nagyszerű tömörséggel szól az 1825 előtti, tudós társaság létesítésére irányuló törekvésekről, éppen az 1825-i országgyűlés előtti évtizedeket nagyolja el — tehát a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának közvetlen előzményeit. Alapítványokról és pályázatokról ugyan szól, arról is, hogy a pályázatokat kitűző és elbíráló bizottság a Nemzeti Múzeumban működött, sőt nem hallgathatja el: ,,1812-ben az országgyűlés kimondta, hogy a Nemzeti Múzeum a Tudományos Társaság nélkül csonka". Mégis úgy érezzük, hogy eddig méltatlanul feledésbe merült az első magyar nemzeti közgyűjtemény alapításának a tudományos élet fejlesztése szemszögéből belátható pótolhatatlan szerepe, tudománytörténeti jelentősége. Továbbá a szintézisek mind ez ideig nem ölelték fel azokat a kutatási részeredményeket, amelyek SZÉCHÉNYI Ferenc tudománypártoló tevékenységét mutatták be meggyőzően. Kétségtelen: a felvilágosodás tudományos törekvéseinek kedvező, 1790 után kibontakozó politikai mozgalmak hamar elbuktak, így a tudományos akadémia létesítésére irányuló törekvések is lehanyatlottak. Igaz az is, hogy bár az 1790-i országgyűlés a felállítandó Tudós Társaság ügyét egy irodalmi bizottság gondozásába helyezte, ám a bekövetkezett francia fegyveres támadások miatt előterjesztés az ügyben tárgyalásra nem kerülhetett. Tagadhatatlan továbbá, hogy a köznemesség többsége a francia forradalom hírére — és következményeivel számolva — a tudományos haladás elől is egy időre meghátrált. Ilyen körülmények között különösen becsülendő azoknak az akár csak lassan is bontakozó új értelmiséghez tartozóknak, a polgári literátoroknak az érdeme, akik társadalmi és kulturális törekvéseikben következetesek 7 OSZK Évkönyve 97