AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A „Hungary", az első angol nyelvű magyar újság

mint inkább gazdasági okokkal magyarázható. Ez a lap sosem vált azoknak a köröknek, irányzatoknak a hivatalos, komolyabb mértékben támogatott szócsövévé, melyeknek a céljait, reményeit önként magáévá tette: lényegében véve amatőr vállalkozás maradt mindvégig. Szerzői honoráriumot GOLONYA nem fizetett,

31 így attól közölt, aki ingyen is írt neki, rá volt szorulva az angolul már megjelent, s másodközlésre alkalmas írásokra, saját műveltsége pedig elégtelen volt egy lényegében egyszemélyes folyóirat színvonalas megtöltéséhez. A színvonal hiányát azután — hasonlóan a korabeli, sőt mondhatjuk az európai sajtó zöméhez — a hangos sovinizmus volt hivatva leplezni vagy feledtetni. A Hungary írásaival támogatta a kor nagy illúzióit, a megalapozatlan nemzeti ambíciókat, az önelégült közszellemet, s mindezt liberális frázisokba csomagolva. A századelejei magyar nacionalizmus számos jellemzője megtalálható a Hungary-b&n: a historizáló történelemszemlélet, az Ausztriával szembeni közjogi radikalizmus párosítva sok politikailag konzervatív vonással, a magyarországi nemzetiségekkel és a Balkán nemzetállamaival szembeni paternalisztikus felsőbbségtudat, a magyarországi társadalmi kérdések negligálása. Egészében véve tehát a Hungary politikai arculatát a Függetlenségi Párt jobbszárnyán (de jórészt centrumán is) domináló nézetek jellemezték, vagyis APPONYI Albert konzervatív és klerikális elemekkel átszőtt, illúziókat kergető nacionalizmusa. Minderre néhány példa: közvetlenül megindulása után a lap cikksorozatot kezdett a magyar történelemről, ebben ÁRPÁD ,,a magyar nemzet első alkotmányos fejedelme",

32 Magyarország a keresztény Európa örökös védelmezője, az 1621-es, 1645-ös és 171 l-es bécsi, linzi és szatmári békék „garantálták az ország számára a vallásszabadságot és az alkotmányos kormányzatot",

33 és sikerült 1848/49-ről is egyszerre szólni erős nemzeti büszkeséggel és az uralkodó iránti messzemenő tapintattal. A közjogi kérdést az ellenzékivé vált BÁNPFY Dezső,

34 Magyarország alkotmánytörténetét pedig APPONYI Albert előadása nyomán

35 ismertette a Hungary. A FÜGGETLENSÉGI PÁRTI POLITIKA KÖZVETLEN SZOLGÁLATÁBAN Már láttuk, hogy a pártpolitikától elvben elzárkózó Hungary témáival, interpretációival kezdettől fogva egyértelműen a Függetlenségi Párt jobbszárnyának álláspontját képviselte, hangneme és irányvonala igen közel állt RÁKOSI Jenő Budapesti Hírlapjáéhoz; ez a lap ugyancsak nagy súlyt helyezett Anglia politikai és gazdasági támogatásának a megnyerésére. A Hungary nem is volt közömbös az 1903-tól megélénkülő közjogi küzdelem 31. GEEMANUS Gyula szóbeli közlése, 1976. máj. 18-án. GOLONYA csupán vasúti szabadjegyekkel, színházi belépőkkel stb. honorálta szerzőit. 32. 1904. jan. 15. 33. 1904. jan. 30. 34. 1904. máre. 1. 35. 1907. júl. 1-én kezdte közölni APPONYI összeállítását, amelyben a 48-as közjogi szemlélet alapján kapcsolta össze az ősi magyar alkotmányt és az Ausztriával szembeni közjogi igényeket. 482