AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: „A szép lánc szemei"

Csak éppen azoknak van szűkében az Értesítő, akiknek készül, a magyar polgári értelmiségnek. No, meg egy határozott elképzelésekkel bíró, irányítani tudó szerkesztőnek. A Vasárnapi Újság vagy a Budapesti Szemle mértékké válásához nehéz lenne eldönteni, melyik volt a szükségesebb: jól választott munkatársai összessége, vagy PÁKH, illetve CSENGERY szerkesztői talentuma. SziLÁGYiból mindez hiányzott. Az Értesítő szépirodalmi munkái, közgazdasági cikkei, esztétikai tanulmányai példás összevisszaságán már a kortársak is derültek. 1852. máj. 9-én ,,fensőbbi kegyes engedély" folytán új nevet kap a lap: Budapesti Viszhang az élet és irodalom köréből. Irodalmi jellegű orgánum lesz, vasárnaponkénti megjelenéssel; tipográfiai köntöse is a régi kéthasábos divatlap-forma. Az egykori Pesti Böpívek munkatársai gyűlnek köréje. Arra nézve, hogy a Budapesti Viszhangból Pesti Böpívek váljék, annak expanzív jellegű kritikai működése vállalásával — a szerkesztő személye és elvei jelentik a legfőbb akadályt. A Böpívek munkatársai így sorra elmaradoznak, 1853. ápr. 10-én SZILÁGYI a JÓKAi-féle Délibábbal fuzionál. De: ezzel még nem értünk történetünk végére. 1854. máj. 7-én ismét színre lép a Viszhang; hetenként egyszer, nagy nyolcadréten, könyvalakban. SZILÁGYI mellé ezúttal főmunkatárs is társul, a lappróbálkozásaiból kikopott VAS Gereben. Most „humoristicai divatlap"-nak mondja magát, „első ívét" a szépirodalomnak, a könyv- és drámaismertetéseknek, másodikat a „derültebb kedélynek", a „humoristicai dolgozatoknak" szenteli. Hangadó poétái THALY Kálmán, LAUKA Gusztáv, BOETJTH Elemér, a prózában VAS Gereben uralja a terepet. „Teoretikusa" ATÁDI Vilmos (milyen zuhanás az 1852-ben szereplő CSENGEKY után). Azután 1856 hoz újabb változást. „Igen olcsó" képes újsággá alakul át (Pesten 4, vidéken 5, külföldön 8 forint lesz egy évre); VAHOT Imrét is társul vállalva. Külföldi példák bizonyítják — hirdeti programja —, hogy azonos célkitűzésű lapok elszaporodásának elsősorban a közönség, a sajtóélet élvezi hasznát. Megélhet tehát egymás mellett a Vasárnapi Újság, a Magyar Néplap és a Budapesti Viszhang. SZILÁGYI buzgón dolgozik lapja vonzóvá tételén. Változik, alakul év közben is, szinte számról számra. Mégis: amikor 1857. jan. 15-én örökre megszűnik — „varjú sem károg utána". A Budapesti Viszhang szerkesztőjének erősebb oldala volt a tervezés a kivitelezésnél. Ötletei mások kezén változtak arannyá. A jövő az enciklopédikus lapoké, de ezt nem az Értesítő vagy a Budapesti Viszhang, hanem a Vasárnapi Újság és a Budapesti Szemle példázták. JÓKAI Üstököse szavatolja, hogy élclap-kísérlétével is jó irányba indult. Az irodalmi divatlap fölött — igaz — eljárt az idő, néhány példánya mégis évtizednyi egzisztálást tud felmutatni, főként az igényekhez való alkalmazkodással — de mindez aligha lehetett vigasztaló SZILÁGYI Virgil szemszögéből nézve. * Irodalmi, közművelődési sajtónk a BACH-korszak idején jelentékenyen megnövekedett a szabadságharcot megelőző időkhöz viszonyítva. Politikai napilapjaink a jelzett időszak előtt szűkre szabták tudomány-népszerűsítő 463