AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió kiadástörténete

már csak „a"), továbbá a birtokost jelölő szó végéről az elhagyott „nak", ill. „nek" képző helyett is („Az erek' vágásáról" helyett „Az erek vágásáról"). Korszerűsítették továbbá a magyar kifejezések egy részét is. így az öröknaptárban a Nap már nem „támad", hanem „kel", míg a hónap valamelyik csillagképe nem „mégyen", hanem „lép". A címekben a modernizálás mellett rövidítésre is törekedtek az igazítások során. Így lett az „Előre bocsájtott tudósítás"-ból „Előszó" és a „Lajstroma a dolgoknak, melyek a csízió után e könyvecskében következnek"-bői „Tartalom". A változtatás kiterjedt a fejezetszámok megigazítására is. A fentiekben már szó esett, hogy 1840-től (BA—BG) a korábbi 27. helyett a 28. fejezetszám ismétlődött tévesen. Ezt a hibát most észrevették és kijavították. Azonban a gondosság csupán néhány lapra terjedt, mert most viszont a 32. sorszámot adták két egymást követő fejezetnek. Jelentős modernizálásnak számít, hogy ekkor (BH) az ívek jelölése a nyomdászatban már a 15. század óta használatos betűk helyett, a ma is érvényes gyakorlatnak megfelelően, arabs számmal történt. A betűs megoldás esetén ezeket korábban általában a füzet közepe utáni első levéllel bezárólag minden rektó alján feltüntették. (így történt ez a budai csíziókban is a K. kiadással bezárólag, míg Pesten még a 19. század elején is (S).) Ezzel szemben számozást mostantól (BH) kezdve már csak az ív első és — csillaggal — a második levele kapott.

72a AKANTISZ Viktor katalógusa adott hírt először az 1865. évi csízióról (BJ), min a ToDORESZKU-féle nevezetes gyűjtemény időrendben utolsó darabjáról.

73 JAKUCS e példányt már az Országos Széchényi Könyvtárból közölte.

733 Ez a kiadás szövegében és beosztásában olyan nagyfokú egyezést mutat a legkésőbbi 1855. évszámú kiadással (BH), hogy csak a leggondosabb vizsgálat alapján lehet a kettőt egymástól megkülönböztetni. Az utánnyomás sorról sorra, sőt szóról szóra történt.

730 Az azonos szöveget pontosan ugyanazokkal a betűtípusokkal is szedték mindkét kiadásban, amely alól csak igen kevés kivétel akad.

73c A megkülönböztetést még leginkább annak alapján lehet megtenni, hogy a füzeteket a lap alján jelölő arabs szám a szöveghez képest többnyire kicsit eltérően helyezkedik el a két kiadásban, továbbá 72a Érdekes jelenség figyelhető meg az időrendben ezt közvetlenül megelőző, ugyancsak 1855. évszámot viselő kiadásban (BG). Itt a füzetek megkülönböztetése ugyan még az első lap aljára helyezett betűvel történt, de a második levél esetében két alkalommal (a „C" és az ,,I" ívekben) e betű mellé nem az eddig mindig szokásos „2" számot, hanem — mintegy átmenetként — a későbbi, arabs számmal történő megoldásra jellemző csillagot helyezték. 73 22. jegyzet. 84. 1. 73a 62. jegyzet. 73b Szinte egyedülálló esetnek számít, hogy a szöveg a 85. és 86. lapok között egyetlen szótagban ugyan, de eltérően oszlik meg: vízkórság-//ba esik (BH,) ill. vízkórságba// esik (BJ). 73c Ugyanahhoz a betűtípushoz e két kiadásban eltérő kérdőjelet alkalmaztak a II. (23. lap) és a XXX. (94. lap) fejezet címszövegének végén. Más esetben (az utolsó, sorszám nélküli fejezet címében a 141. lapon) ugyanabból a betűtípusból előbb verzálissal (BH), majd kurrenssel (BJ) történt a kiemelés. Egyetlen eltérés akad csupán a betűtípusban: a XLIII. fejezet címét (121. lap) előbb a szövegtípus kurzívjából szedték, akárcsak ,,A lovak betegségeiről való orvosságok" egyes alcímeit (BH), később (BJ) azonban más, kiemelő típussal. 354