AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)
V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió kiadástörténete
Ugyancsak ebben az ajánlásban, amely PHILEMON fiziognomusnak HIPPOCRATES tanítványaival folytatott beszélgetését is tartalmazza, a korábbi „Hypocrates" (F, P, G), ill. „Hypokrátes" (H, J, Q, K, L, R, S, T, U, W) helyén ettől kezdve „Szókratész" áll. Ez a változtatás ellene mond a kolozsvári csíziónál is korábbi, így feltehetően annak forrásául szolgált Das grosse Planeten-Buch-nsik,' 10 ezért meglehetősen önkényesnek tűnik. Miután azonban mesés történetről van szó,lényegében nem döntő, hogy a két nagy görög tudós nevét felcserélték, Ők ugyan kortársak voltak az i. e. 5. században, de a fiziognomus PHILEMON feltehetően azonos POLEMON ANTONius-szal, aki azonban az i. u. 2. században élt. Az 1833. évi kiadásba (M) több helyen új szövegrészek is kerültek. így a szökőévről szóló (4.) fejezetben lapalji jegyzetként betoldották: ,,A kalendárimban való különbözés már csak az ó-hitű keresztényekre terjed." Hasonló, jegyzetformában történt kiegészítés a „Karácsony nap után való 12 napból esztendőről-esztendőre minden hónap állapotját miképpen megismerhetni" című fejezet témájára vonatkozólag annak végén: „Jegyzés. Mások ezt Luca napjától kezdik s karácsonynapig számlálják." A legterjedelmesebb, 13 soros szövegkiegészítés, amellyel az 1650-ben Lőcsén kialakult csízió az évszázadok során bővült, ekkor került be a 15. fejezet „De quatuor partibus anni" c. latin verse végére „Az ember teremtetett négyféle elementomból" kezdettel. Ha nem is egészen új szöveg, de mindenesetre három budai kiadáshoz (J, K, L) viszonyítva bővítésnek számít, hogy „XL. Kézi compastom és árnyék óra" fejezetcímmel 1833-ban (M) újra feltűnt az ennek illusztrációjához fűzött magyarázat (106. lap): ugyanazzal a szöveggel, amely 1650 óta (A) a H. kiadással bezárólag mindegyik csízióban olvasható volt. Érdekes, hogy a magyar csízió német eredetéről árulkodó egyetlen német nyelvű félmondat a „Phisiognomia"-ról szóló fejezet második bekezdése végén, 41 a kezdetektől egészen az 1830. évi pesti kiadásokkal (U, W) bezárólag valamennyi LANDERER-féle csízióban megmaradt. 42 Az 1833. évi kiadás szövegrevíziója során azután ezt kigyomlálták. 1833-tól kedzve nem csupán a szövegben következett be a fentiekben ismertetett változás, de a kiadvány beosztása is feltűnően módosult azzal, hogy a tartalomjegyzék, amely eddig a bevezető részek és az öröknaptár között állt, ettől kezdve a kötet végére került. A BUDAI ILLUSZTRÁCIÓK A LANDERER-féle kiadványokban nem csupán a lőcsei kiadásokból (A, B, C) megismert csízió szövege, de annak illusztrációi is szinte változatlan formában jelentek meg. Ali ez a fametszetek témájára, számára és beosztására egyaránt. Azonban a budai és pesti kiadványokban a lőcsei dúcok helyett 40. 1. jegyzet 290. 1. 41. „A phlegmatikus asszonyállatok morgók is néha patvarkadók, mellyért a deákok nevezik őket: Malum necessarium, et mulier mala, puff auf sie." 42. Mindig gót betűvel szedve. Ez alól csak az L. jelű, budai kiadás a kivétel, ahol is ez antikvával olvasható. 320