AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

V. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A csízió kiadástörténete

Ugyancsak ebben az ajánlásban, amely PHILEMON fiziognomusnak HIPPOCRATES tanítványaival folytatott beszélgetését is tartalmazza, a ko­rábbi „Hypocrates" (F, P, G), ill. „Hypokrátes" (H, J, Q, K, L, R, S, T, U, W) helyén ettől kezdve „Szókratész" áll. Ez a változtatás ellene mond a kolozsvári csíziónál is korábbi, így feltehetően annak forrásául szolgált Das grosse Planeten-Buch-nsik,' 10 ezért meglehetősen önkényesnek tűnik. Miután azonban mesés történetről van szó,lényegében nem döntő, hogy a két nagy görög tudós nevét felcserélték, Ők ugyan kortársak voltak az i. e. 5. században, de a fiziognomus PHILEMON feltehetően azonos POLEMON ANTONius-szal, aki azonban az i. u. 2. században élt. Az 1833. évi kiadásba (M) több helyen új szövegrészek is kerültek. így a szökőévről szóló (4.) fejezetben lapalji jegyzetként betoldották: ,,A kalen­dárimban való különbözés már csak az ó-hitű keresztényekre terjed." Hasonló, jegyzetformában történt kiegészítés a „Karácsony nap után való 12 napból esztendőről-esztendőre minden hónap állapotját miképpen meg­ismerhetni" című fejezet témájára vonatkozólag annak végén: „Jegyzés. Mások ezt Luca napjától kezdik s karácsonynapig számlálják." A legterje­delmesebb, 13 soros szövegkiegészítés, amellyel az 1650-ben Lőcsén kiala­kult csízió az évszázadok során bővült, ekkor került be a 15. fejezet „De quatuor partibus anni" c. latin verse végére „Az ember teremtetett négy­féle elementomból" kezdettel. Ha nem is egészen új szöveg, de mindenesetre három budai kiadáshoz (J, K, L) viszonyítva bővítésnek számít, hogy „XL. Kézi compastom és árnyék óra" fejezetcímmel 1833-ban (M) újra feltűnt az ennek illusztráció­jához fűzött magyarázat (106. lap): ugyanazzal a szöveggel, amely 1650 óta (A) a H. kiadással bezárólag mindegyik csízióban olvasható volt. Érdekes, hogy a magyar csízió német eredetéről árulkodó egyetlen német nyelvű félmondat a „Phisiognomia"-ról szóló fejezet második bekez­dése végén, 41 a kezdetektől egészen az 1830. évi pesti kiadásokkal (U, W) bezárólag valamennyi LANDERER-féle csízióban megmaradt. 42 Az 1833. évi kiadás szövegrevíziója során azután ezt kigyomlálták. 1833-tól kedzve nem csupán a szövegben következett be a fentiekben ismertetett változás, de a kiadvány beosztása is feltűnően módosult azzal, hogy a tartalomjegyzék, amely eddig a bevezető részek és az öröknaptár között állt, ettől kezdve a kötet végére került. A BUDAI ILLUSZTRÁCIÓK A LANDERER-féle kiadványokban nem csupán a lőcsei kiadásokból (A, B, C) megismert csízió szövege, de annak illusztrációi is szinte változatlan for­mában jelentek meg. Ali ez a fametszetek témájára, számára és beosztására egyaránt. Azonban a budai és pesti kiadványokban a lőcsei dúcok helyett 40. 1. jegyzet 290. 1. 41. „A phlegmatikus asszonyállatok morgók is néha patvarkadók, mellyért a deákok nevezik őket: Malum necessarium, et mulier mala, puff auf sie." 42. Mindig gót betűvel szedve. Ez alól csak az L. jelű, budai kiadás a kivétel, ahol is ez antikvával olvasható. 320

Next

/
Thumbnails
Contents