AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Somkuti Gabriella: A Teleki-téka pere (Egy kulturális esemény sajtóvisszhangja a múlt században)

ért vették meg az özvegytől.

75 A mintegy 800 műből álló s javarészt 19. századi, főleg német nyelvű jogi szakkönyveket tartalmazó gyűjteményt nem tekinthetjük értékes gyarapodásnak: nem illik szervesen TELEKI gyűjteményébe, melynek legnagyobb erénye mindig a mérlegelő és értékelő válogatás volt. A könyveket csak 1909-ben írták be a naplóba.

76 Ekkor került bejegyzésre egy ugyancsak leltározatlanul talált s az 1877-es keltezésű számla szerint szintén egy tételben vásárolt gyűjtemény. Az 57 mű múlt századi német katonai szakkönyvekből állt.

77 Az ismertetett napló alapján a TELEKi-téka múlt századi, TELEKI Sámuel halála utáni gyarapodását mintegy 1900—2000 műre tehetjük, amely a RÉCSI Emil-féle 800 és az 57 hadtudományi művel együtt 2800— 2900 művet tett ki. A kötetszámra az 1874-ből származó PuLSZKY-féle jelentésből az alábbi felvilágosítást kapjuk: ,,. . . a múlt félszázadban azonban keveset gyarapodott e könyvtár, ezen gyarapodásról szintén van írott lajstrom, mely egészben mintegy 6000 kötetet foglal magában, nagyobbrészint jogtudományi könyveket, melyek Récsy Emil gyűjteményéből utolsó években közel 2000 forinton vétettek meg."

78 A könyvtár gyarapodása tehát a semminél mégiscsak nagyobb volt, a lehetőségektől és a végrendeletben megszabott kötelezettségektől azonban messze elmaradt s meg sem közelítette azt a szintet, ami a TELEKi-tékát az élő könyvtárak sorában megtarthatta volna. A beszerzési forrásokra és a vásárlásra fordított összegekre nézve a könyvtár fennmaradt számadási naplójából kaphatunk adatokat.

79 1824-től vezettek a könyvtár részére külön bevételi és kiadási könyvet. Eszerint a könyvtár még viszonylag aktív szakaszában, 1824 és 1847 között 8901 forint 1 krajcárt költöttek könyvek és újságok vásárlására, azaz 24 év alatt évi átlagban 370 forint 50 krajcárt. Többet mond ez az adat, ha a csökkenő tendenciára is figyelünk: az első 16 év (1824—1839) kiadása 7626 forint 22 krajcár, az évi átlag 476, míg a következő nyolc év (1840—1847) kiadása már csak 1274 forint 39 krajcár, az évi átlag 159 forint! Összehasonlításul megemlítjük, hogy a marosvásárhelyi kaszinó 1824-ben 154 forint 28 krajcártfizetett ki az előfizetett huszonkét féle hírlapért és folyóiratért.

80 A számadások szerint a könyvek köttetésére 329 forint 59 krajcárt költöttek, vagyis a TELEKI Sámuel halálától a szabadságharcig eltelt időszakban a könyvtárfejlesztésre fordított összeg 9231 forintot tett ki. A számadásokban kb. 1840-ig feltüntették a szállító könyvkereskedő cég nevét. A leggyakrabban szereplő könyvkereskedő a nagyszebeni könyv75. RÉCSI Emil (1822 — 1864. jún. 1.) jogprofesszor, újságíró, műfordító, egyet, tanár, az MTA lev. tagja. A vétel 1864. dec. 14-én történt. 76. A napló 141. lapjától, GULYÁS Károly bejegyzései. Akkori becsült érték 3600 korona. 77. A napló 166. lapjától, szintén GULYÁS Károly bejegyzése, becsült érték 149 korona 20 fillér. — A naplóban az utolsó bejegyzés a 168. lapon található. 78. Pulszky Ferenc I. jelentése az országban levő könyvtárakról és gyűjteményekről. = Budapesti Közlöny, 1874. okt. 20. 239. sz. 79. Kézirat, RSZK Akadémiája Kolozsvári Történeti Levéltára. A kutatás idején rendezetlen és számozatlan anyagban. 80. LAKATOS Sándor: ötven év a marosvásárhelyi Casino életéből. (1833—1883.) Marosvásárhely, 1886. 254