AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Zircz Péter: A magyar könyvtárpolitika alapjai

De a közvetlen politikai szándék nemcsak a könyvtárak állományában, hanem a könyvtárak telepítési koncepciójában is kifejezésre jutott. WLASSICS Gyula — aki úgy vélte: ,,senki se tagadhatja, hogy a magyar faj kultúrája bármely belföldi nemzetiség kultúrája fölött kimagaslik"

19 és ... hazánk nagysága, jövője, dicsősége lényeges részben attól függ, mennyire leszünk képesek az ország minden részében belterjes közművelődési élettel bíró nagy magyar gócokat teremteni"

20 egyenlőségjelet tett a magyar kultúra egyébként régtől esedékes decentralizációja és a magyarosító közművelődés- és könyvtárpolitika közé. Ennek jegyében erőltette a nemzetiségek lakta területek népkönyvtárügyének az országos átlagnál erőteljesebb fejlesztését (olyan könyvtárakkal, amelyek állománya színtisztán magyar nyelvű, magyar szerzőktől származó könyvekből állott), olyannyira, hogy látván a nemzetiségi településeken működtetett népkönyvtárak minimális használatát, saját beosztottja is megsokallta.

21 E könyvtárpolitika Trianon után tragikussá vált mérlege a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjének a beszámolójából vonható meg: az országos közgyűjtemény rangjára emelt (ami meghatározott működési színvonalat és szolgáltatásokat feltételezett) összesen 68 városi könyvtárból 43 a határokon kívülre került !

22 A wlassicsi könyvtárpolitikáról szólva nem hagyhatók említetlenül azok az eszközök sem, melyekkel az előbbiekben vázolt célok megvalósítását voltak hivatva elősegíteni. Viszonylag a legnagyobb lehetőség 1907 — az APPONYI Albert által benyújtott és az országgyűlésen elfogadott törvény hatálybalépte óta — a könyvtárakat is tartalmazó városi művelődési otthonok építésének támogatása terén nyílott. ,, 1907-ben Apponyi Albert gróf, mint vallás- és közoktatásügyi miniszter a koronázás negyvenedik évfordulója tiszteletére egy törvényt fogadtatott el a parlamenttel, mely a kormányt fölhatalmazza, hogy oly városok részére, melyek kultúrházat óhajtanak létesíteni, együttesen 500 000 korona erejéig terjedő segélyeket utalványozhasson. Ez alapvető összeghez járult újabb 50 000 korona, ami az eszme megvalósításának gyorsabb menetét van hivatva előmozdítani. A kultúrházak tudvalevőleg egyéb helyiségek mellett olvasótermeket is fognak tartalmazni, melyek modern fölszerelésükkel kétségkívül nagyot fognak lendíteni a helyben olvasás terén. Az első kultúrház a vasvármegyei múzeummal kapcsolatban létesült Szombathelyen s az 1911. év végén adatott át a használatnak. Ugyanily célból Mármarossziget, Békéscsaba és Pécs kapott megfelelő államsegélyt s a közeljövőben előreláthatólag 8—10 vidéki városban fog létesülni ilyen kulturális alkotás." 23 Az alap felhasználási elveiről és a további részletekről FRAKNÓI ad tájékoztatást: ,,A Főfelügyelőség ugyanis azt az elvet állapította meg és 19. A magyar felsőbbség. WLASSICS Gyula beszéde. Temesvár. 1905. 20. Uo. 21. GULYÁS PÁL: A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. Bp. 1913. A MKOT és MKOF kiadása. 38-39. 1. 22. FEAKNÓI Vilmos: Visszatekintés a MKOT és MKOF egy évtizedes munkásságára (1898-1907). 1908. Stephaneum Nyomda Rt. 23. GULYÁS: I. m. 230