AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

III. A magyar könyvtárügy történetéből - Zircz Péter: A magyar könyvtárpolitika alapjai

A magyar könyvtárpolitika alapjai (Vázlat) ZIRCZ PÉTER Talán csak az információ fogalmát emlegetjük könyvtárügyünkben oly gyakran — anélkül, hogy tartalmával számot vetnénk —, mint a könyvtárpolitikáét. Könyvtárpolitikán kedve szerint (vagy az adott szövegkörnyezet kényszerítő hatására) ki-ki azt érti, amit éppen akar: pártdirektívát, állami irányítást, a hangadó könyvtárosok nézeteit stb. Nem is hibáztathatok érte, hiszen — bármennyire is hihetetlennek tűnik — jó néhány évtizede (közel egy évszázada) „csinálunk" könyvtárpolitikát, meghatározására kísérlet is csak elvétve történt. Kézikönyvünk, amellyel annak idején okkal büszkélkedhettünk, hisz olyan teljesítmény volt, amellyel kevés szocialista könyvtárügy dicsekedhetett, a SALLAI—SEBESTYÉnr-féle „könyvtárosbiblia" e vonatkozásban ugyanúgy járt el, mint a hasonló külföldi monográfiák : megelégedett a felügyeleti-irányítási hierarchia szervezeteinek (esetleg jogosítványainak) leíró ismertetésével. Pedig — túl egy definiálatlan fogalom okozta kényelmetlenségeken — a könyvtárpolitika fogalma meghatározásért „kiált" azért is, mert nélküle aligha fogalmazható meg tudatosan és alkalmazható következetesen egy adott könyvtárpolitika irányító-befolyásoló funkciójának a tartalma és kiterjedése. Mind a tudatosságot, mind a következetességet nyomatékosan hangsúlyozandónak tartjuk, nélkülük ugyanis azt kellene feltételeznünk, hogy könyvtárpolitika mindeddig nem volt minálunk. Ez pedig a legsúlyosabb méltánytalanság lenne, mindenekelőtt azokkal szemben, akik — a szó legigazibb értelmében — elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar könyvtárügy felszabadulás óta végbement nagyarányú építőmunkájában, mai egész könyvtári rendszerünk megteremtésében, működtetésében. Vannak azonban jelek (és fel-felbukkannak ilyen vélemények is), hogy — épp könyvtárpolitikánk vargabetűi miatt — a fejlődés nem volt egyenletes, visszaesésektől mentes. Az elmondottak tükrében dolgozatom a következő fő kérdésekre igyekszik a választ meglelni: Van-e (volt-e) a magyar könyvtárügy hosszúnak igazán nem nevezhető történetében olyan szakasz, amelynek során meghatározott „filozófia" jegyében tudatosan és tervszerűen fejlesztették a könyvtárakat? Mi volt a jellegzetessége? Volt (voltak-e) ilyen szakaszok a felszabadulást megelőzően, s ha igen, mennyiben, milyen mértékig tekinthetők mai könyvtárpolitikánk előzményeinek? Azaz: mai, szocialista könyvtárpolitikánk me219