AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár

A könyvtár HALÁSZ felmentésére irányuló kérvényét FITZ főigazgató 1943. július 16-án a „M. kir. I. Közérdekű Munkaszolgálatos Zászlóalj Pótkeret" parancsnokságához intézte:

60 indoka az volt, hogy a Nemzeti Könyvtár pótolhatatlan értékeinek mentési munkálataiban HALÁSZ Gáborra feltétlenül szükség van. Nemcsak a főigazgató és akkori helyettese, hanem KOZOCSA Sándor, az OSZK egyik vezető munkatársa és HALÁSZ barátja is mindent megtett a kitűnő könyvtáros megmentése érdekében. HALÁSZ Gábor 1943. július 18-án KOZOCSA Sándor útján juttatta el a felmentésre irányuló kérvényt KOZOCSA nagybátyjához, NAGYBACZONI NAGY Vilmoshoz,

61 aki 1943. június 8-ig honvédelmi miniszter volt, de németellenes beállítottsága és humanista magatartása miatt lemondott miniszteri állásáról.

62 Annyi befolyása azonban még volt, hogy a hozzá érkezett kérvényeket — így a HALÁSZ Gáborét is — el tudta juttatni utódjához, CSATAY Lajoshoz. Mindezen akciók következtében HALÁSZ Gábort 1943 őszén „leszerelték" s újra dolgozhatott a Nemzeti Könyvtárban, s írhatta nagy művét, Egy magyar század élet-ét. 1943 hátralevő hónapjaiban — nyugtalankodva bár — de végzi szokásos könyvtári munkáját. Mint osztályvezető irányítja a Kézirattárat, bírván a főigazgató teljes bizalmát, támogatását. Teljesíti a már szükségessé vált intézeti légoltalmi szolgálatot, hivatali eskütételeknél EITZ főigazgató megbízottja.

63 1944 elején — nem véletlenül — a főigazgató szinte demonstrációszámba menő kiállítás szervezéséhez fogott s ugyancsak nem véletlenül, HALÁSZ Gábort bízta meg e fontos kiállítás szervezésével: KOSSUTH Lajos 1894. március 20-án halt meg Turinban s az ötvenéves évforduló és a közelgő március 15-e adott alkalmat arra, hogy a Nemzeti Könyvtár az akkori időkben tüntetésszámba menő kiállítással hívja fel a társadalom figyelmét 1848-ra és KOSSUTH személyére, politikájára. Mindennél többet mond erről, ha az Esti Kis Újság 1944. január 19-i számából idézünk néhány mondatot:

64 60. 175/1943. OSZK Irattár. 61. HALÁSZ levele KOZOCSA Sándorhoz: „Kedves Barátom! 1943. júl. 18. A kérvényt megpróbáltam beadni, de még nem fogadták el; most kerülő úton egy meglevő összeköttetés segítségével lehet talán eljuttatni egy mindjárt magasabb helyre. Válasz tehát egyelőre nincs, esetleg nem is lesz, ha lenne mindenesetre el fogják hozzád juttatni. Addig is arra kérlek, a behívó adatai alapján szorgalmazd a dolgot, ha nem esik nehezedre. Tehát: 47. számú behívójegy, júl. 19-re. Albrecht laktanya (Aréna út 49.) Azonossági szám feltüntetve, születési év, hely: Budapest 1901, Rosenfeld Róza. Minősítés: hadiszolgálat. Allomástest: I. honvédzászlóalj.. . Mégegyszer köszönetet mondok fáradságodért és maradok sok baráti üdvözlettel Halász Gábor." — Ezen a helyen mondok köszönetet KOZOCSA Sándornak, hogy segített HALÁSZ Gábor emlékét fölidézni, dokumentumait rendelkezésemre bocsátotta. 62. NAGYBACZONI NAGY Vilmos: Végzetes esztendők. 1938 — 1945. (Bp. 1957). Körmendy. 172. 1. 63. Pl. 1943. dec. 31-én egy új alkalmazott eskütételénél POSONYI Erzsébet, a titkárság vezetője mellett ő a másik tanú. 64. Az (e.)-vel jelzett cikk címe ez volt: Mit mond a nagyvilág Kossuth Lajosról? Nagyarányú kiállítás Kossuth halála ötvenedik évfordulójára az Esterházy-palotában. 203