AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Haraszthy Gyula: Halász Gábor és az Országos Széchényi Könyvtár

Ez az önmagáról nem beszélő író és tudós tanulmányaiban — ha rejtetten is — de föltárta belső világát: megmondotta, hogy minden írás és tanulmány kicsit önvallomás is, nemcsak tétel, hanem egyúttal lelkiállapot, sikere attól függ, hogy ,,tárgyi igazát mennyire fűti át személyes izgalma, a meggyőzés igényét hogyan színezi a kifejeződés vágya".

39 Az eszményeiben, stílusában is rendkívül finom és választékos esszéista — szinte antagonisztikus módon — a jobboldali Napkelet hasábjain kezdte meg írói pályáját s 1931-ig ki is tartott mellette.

40 Itteni munkásságának csúcspontja a Kazinczy emlékezete c. esszé-remeke volt. De józansága, humanista magatartása, értelmes, romantikától mentes gondolkodása megóvta őt a Napkelet másfajta szellemétől is. Természetesen más folyóiratok — Magyar Szemle, Magyar Könyvszemle, Protestáns Szemle, Századok, Széphalom — hasábjain is találkozhatott nevével az olvasó, hiszen műveltsége sokoldalú, alapos volt. Esszéista pályájának szinte fordulópontja NÉMETH László 1931-ben megjelent, HALÁSZ Gábor munkásságát méltató cikke.

41 Ebben elmondja NÉMETH, hogy HALÁSZ SZEKFÜ Gyula óta talán az egyetlen, akiben szerencsésen kereszteződött a tudós és művész természet. Erős egyéni ízlés, hatalmas tájékozottság, esztétikai fogékonyság jellemzi. Alapvető élménye a tizennyolcadik század felfedezése, „salaktalan" intellektualizmusa tereli VOLTAIRE és DIDEROT korához, fölfedezvén e kor olykor emlegetett cinizmusában a „diszkrét hősiességet". Nagy érdeklődéssel kutatja föl — hívja fel rá a figyelmet NÉMETH László — az európai és amerikai irodalom rokonhangolású íróit. Legnagyobb és szinte érzékelhető kedvvel elemzi PROUST, JOYCE, GIDE, WOOLE regényeit; lényegében a regényforma fölényesebb, ötletesebb kezelése imponál neki. Magyar földön a fiatal HALÁSZ KAZiNCZYban találta meg az ideált. NÉMETH szavaival: ,,. . . A mai ember, aki látta a valósághoz tapadó naturalizmus elaljasodását s a romantika egyéniség-kultuszát, ízlés zavaró újabb irányokat, megbecsüli Kazinczyt, aki a művészetben nem ismert más valóságot, csak az alkotásét. . . Kazinczy, aki irodalmi tévelygéseket irtva lett irodalmi 39. Az esszéíró BABiTSról írta 1938-ban: „A magyar esszé, legnagyobb művelőinek a kezén, mindig lírai hevületű. A költőiség nálunk minden műfajt átszínez. . . Az ellenség neve antiintellektualizmus. . . Az irracionális szemlélet felelős... a végső robbanásért." {Válogatott írásai, 402 — 404. 1.) 40. Ismeretes, hogy a Napkelet c. folyóirat — címében és világnézetében is — a Nyugat ellenfele de egyúttal az elitművelődés egyik irodalmi színtere is volt. A sablonokat, az egyszerűsítéseket itt is el kell kerülni. Nem ártana felülvizsgálni a Napkelet irányát, íróinak, kritikusainak állásfoglalását. Egyáltalán nem dicsőítjük meg a TOBMAY Cecilé által szerkesztett folyóiratot, de érdemes munkatársai közül néhány névre felfigyelni: az írók, költők közül ÁPRILY Lajos, BERDE Mária, FALU Tamás, KOMÁROMI János, MAKKAI Sándor, MABCONNAY Tibor, SÍK Sándor, SZENTKXTTHY Miklós, TAMÁSI Áron írásai szerepeltek; az esszéisták közül HALÁSZ Gábor, KERECSÉNYI Dezső, NÉMETH László, RÉDEY Tivadar, SZERB Antal neveivel találkozunk hasábjain. A később is fontos szerepet játszó tudósaink írásait sem nélkülözzük: ECKHARDT Sándor, HAJNAL István, HORVÁTH János, MÁLYTTSZ Elemér, PAIS Dezső, SZEKFŰ Gyula stb. neveivel elég gyakran találkozunk e folyóiratban. 41. NÉMETH László: Halász Gábor. = Két nemzedék. Tanulmányok. Bp., 1970. Magvető. 756 1. 196