AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Trenk Frigyes 1790. évi politikai röpiratai
4. KIADÁSTÖRTÉNETI VÁZLAT A. Trenk pesti kiadói, bizományosai Brosúrák kiadása, bizományosi terjesztése az 1790-es évek elején, amikor a ,,sok apró munkák.. . mindennap jöttek s bújtak ki mint a gombák.. ." 35 jó keresetet biztosíthatott. DECSY Sámuel a Magyar Kurír-b&n arról panaszkodott, 36 hogy a könyvkötők és könyvkereskedők 25—30%-os haszonnal dolgoznak, a jó könyveket „másfélszer annyi áron adják, mint a szerző megállapította". BEND A Kálmán arról közöl levéltári adatokat, 37 hogy LANDERER 1792-ben bizományba átvett LACZKOVicstól 250 példányt A keresztény vallásban magát oktattatni vágyódó utazó ember-éből, példányonként 6 krajcár haszonra. Ez pedig az eladási ár 35%-a volt, mert a kiadványt 21 krajcárért árulták. Ilyen körülmények között nem lepődhetünk meg azon, hogy három pesti könyvkereskedő is vállalkozott TRENK írásainak kiadására, bizományi terjesztésére. STROHMAYER, WEINGAND és LINDAUER jelzik nevükkel azokat a brosúrákat, amelyeket egyáltalán jelezni mertek. Ugyanők hirdetik is ezeket, meg egyéb, náluk bizományban levő TRENK-íele röpiratokat a könyvhirdetéseket rendszeresen közlő Ungarische Staats und Gelehrte Nachrichten-ben. Röviden őket is bemutatjuk: nélkülük a TRENK-féle röpiratok jelentős része feltehetően meg sem jelent volna. LINDATJER Jánosnak 1790-ben már csupán Pesten volt könyvkereskedése, mivel a korábbi DIEPOLD és LINDAUER cég kettévált és DIEPOLDÓ maradt a budai üzlet. Müncheni származású volt. Boltját főképpen testvére, a Münchenben élő József látta el könyvekkel, de tartott szép számmal magyar nyelvű munkákat is, szépirodalmat és politikai irodalmat. A LACZKOVICS fordításában megjelent Matzedóniai vitéz-t például csak ő terjesztette. Üzletének bukását is a sajtószabadság eltörlése okozta: 1795-ben nyitottak csődöt ellene. 38 Minthogy csak Pesten volt könyvesboltja, a csak „Pest" jelzésű röpiratoknak ő lehetett kiadója. WEINGAND János Mihály az első pesti könyvkereskedés tulajdonosának, MAUKS Gellértnek üzletét vette át KÖPFF János Györggyel együtt, de KÖPFF halála után, 1786-ban megosztozott az üzleten KÖPFF özvegyével. Virágzó cég volt pesti, budai (és egyidőben kassai) boltokkal. Számos katalógust is jelentetett meg, amelyekből kiderül, hogy az akkori körülményekhez képest hatalmas raktára volt, bőséges választékkal. 1790-ben Pesten és Budán tartott fenn boltot. Azok a vásárlók, akik korábban külföldről hozatták szellemi táplálékukat, az ő üzleteiben találhatták meg a keresett komolyabb munkákat. TRENK antiklerikális röpiratait is ő hirdeti leginkább. 35. KERESZTESI J.: Krónika. . . 278. 1. 36. Idézi GULYÁS PÁL: A könyv sorsa Magyarországon. Bp. 1961. 3. köt. 161. 1. 37. MJI 1. köt. 392. 1. 38. Bővebben: GÁRDONYI Albert: Régi pesti könyvkereskedők. — Magyar Könyvszemle 1927. 275. 1. passim és WALDAPFET, József: ötven év... 43 — 44. 1. 142