AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1976-1977. Budapest (1979)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Havasi Zoltán: A nemzeti könyvtár hazánk tudományosságában és közművelődésében
alapította meg könyvtárát, vagy TELEKI Sámuel erdélyi kancellárt, aki 1796-ban alapozta meg a Teleki-tékát. SZÉCHÉNYI Ferenc tudta azonban megvalósítani legkövetkezetesebben, hogy könyvtára a köz használatára szánt gyűjtemény legyen. Nem csupán országos könyvtárat alapító tettével, hanem az országot mozgósító, a külföldet tájékoztató, a gyűjteményt részletesen bemutató publikálással, tudományos propagandamunkával, az értékek nyomtatott katalógusokban történő feltárásával. BERLÁSZ Jenő mutatta be igényes tanulmányában: „Hogyan propagálta Széchényi Ferenc az Országos Könyvtárt?". A tanulmány meggyőzően bizonyítja, hogy ezek a katalógusok nem igénytelen segédeszközök, hanem a kor tudományosságának színvonalán álló, szakszerű bibliográfiai követelmények szerint készült sokoldalú jegyzékek voltak. Megküldte katalógusát külföldre, mindenhova, ahol nézete szerint szükség volt rá, hogy az illetékesek konkrét, reális fogalmat alkothassanak Magyarországról és népeiről, különös tekintettel a magyar kulturális teljesítményekre. Katalógusai dokumentálták a világ előtt, hogy Magyarország — a HERDER-féle megítéléssel szemben — évszázadok óta cselekvő részese az egyetemes kultúrának, az európai művelődésnek. Ahogy pedig a katalógusok belföldi szétküldését megszervezte, az — kissé triviális aktualizálással — megfelel a mai fogalmaink szerinti művelődésszociológiai felmérésnek vagy igénykutatásnak, de felér egy alaposan átgondolt igényfelkeltéssel, sőt a társadalmi erőknek a közművelődés fejlesztésére irányuló felhívásával. Gondolt a közéleti előkelőségek tájékoztatására, figyelme kiterjedt az egyháziak iránt, mérlegelte a nemességet, felismerte a városok jelentőségét, számolt az új értelmiséggel. Ez volt tehát az a cselekvés, amelyet mi többnek tartunk a tudós társaság létesítésére irányuló, általánosságokat tartalmazó törekvéseknél, felhívásoknál. így válik érthetővé, hogy az új intézmény létre jövetelét a kortársak történelmi jelentőségű eseménynek érezték. KÓKAY György írta Nemzeti Könyvtárunk megalapításának visszhangja a korabeli magyar sajtóban c. tanulmányában 4 : ,,... felvilágosult világnézetű íróink, tudósaink a Corvinára emlékezve többször hangot adtak annak a követelésnek, hogy a jelenben is szükség van egy nagy, nyilvános könyvtárra. És amikor Széchényi Ferenc felajánlotta gyűjteményét a nemzetnek, a hazai sajtó híradásai és kommentárjai nyomán még többen ismerték fel egy ilyen könyvtár jelentőségét: a társadalom különböző rétegeiből egymás után jelentkeztek felajánlások, melyekkel a nemzeti könyvtár gyűjteményét akarták kiegészíteni. És miként a korabeli sajtóhangokból is kiderül: szinte ugyanolyan tisztelettel beszéltek az újonnan létesített Nemzeti Könyvtárunkról, mint ahogy régebben Mátyás király egykori híres könyvtárára emlékeztek vissza. Ez a tisztelet ... az alapító Széchényi Ferenc mellett, a nemzeti művelődésben és tudományos életben jelentős szerepre hivatott gyűjteménynek is szólt." 4. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1961 — 1962. 277 — 278. 1. 101
