AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Honi hontalanok és hontalan honiak — az új Magyarországért (1919-1945)

MAGYAR Lajos Mária-Nosztra c. munkáját említjük, melyben a harcos publicista, a Kommunista Internacionálé munkatársa a fehérterror börtön világáról nyújt hiteles képet. Több magyar nyelvű politikai brosúrát adtak ki az Amerikában élő magyarok, így például a húszas évek vége felé jelent meg BÁLINT Imre Fasizmus c. tanulmánya a „Liga a horthyzmus ellen" kiadásában. A Liga elnöke a világhírű grafikusművész, GELLÉRT Hugó volt, titkára pedig BÁLINT Imre író. HOLLÓS József 1926 és 1936 között elhangzott beszédei BÖLÖNI György előszavával a Kultúrszövetség kiadásában jelentek meg New York-ban. Az Előre Könyvkereskedés adta ki 1920-ban a „Munkáskönyvtár" sorozatban A magyarországi fehérterror. Miért gyilkolják a magyar munkásokat Horthy banditái és mit akarnak a hóhérok ügynökei Amerikában? című brosúrát. Az Üj Előre 1937. évi jubileumi naptárát a hősiesen harcoló spanyol dolgozóknak ajánlotta; az 1389. évi naptár jelszava: „A békéért, szabadságért, a dolgozók egységéért." VINCE Sándor A spanyol forradalom című könyvét Chicagóban adták ki. A háború idején angol nyelven jelent meg The Nation-kiadásban VÁMBÉRY Rusztem The Hungarian problem című tanulmánya JÁszi Oszkár bevezetésével. Néhány szépirodalmi kiadványról is említést kell tennünk: Proletárok verseskönyve; Amerikai magyar munkásköltők (1935); Proletár írások. Antológia SOMOGYI Pál előszavával. Megjelentek BÁLINT Imre és ROMÁN János regényei, s kiadták a Szovjetunióban élő magyarok néhány írását (BARTA Sándor: Richárd, HIDAS Antal: Dalok a Szovjetunióból, KAHÁNA Mózes: Őszi hadgyakorlat). A fiatalon elhunyt LÉKAi János sokoldalú tehetsége amerikai emigrációjában bontakozott ki. Az irodalomtörténet LÉKAI legjelentősebb munkájának a Vőrös és fehér, 1921. Elbeszélés a magyar ellenforradalomról című írását tartja. Amerikában új Krisztus címmel játszották Magyarország 1914—1919. Dráma a magyar proletariátus háború alatti és utáni harcaiból c. művét. A JÓZSEE Attila-i eszme jegyében született a Szép Szó évkönyve. (A Szép Szó ezerkilencszáznegyvenes évkönyve. Szerk. REMENYIK Zsigmond. New York 1940, The Pr. House of Ch. Brown Inc.), melyben a különböző országokban élő magyar írók emelték fel szavukat a háború és a fasizmus ellen. A két világháború között több haladó szellemű lapot adtak ki magyar nyelven az Egyesült Államokban. Néhány közülük ma is él. A Magyar Szó elődje — Előre, Új Előre, Magyar Jövő, Magyar Világ — az amerikai kommunisták más és más címen kiadott sajtóorgánuma. Az Üj Előre fő érdeme a kommunista emigráció irodalmi műveinek közvetítése volt a lapban, a naptárakban, a kiadó-szervező tevékenységben. Kapcsolatban állt más országok — elsősorban a Szovjetunió — emigráns csoportjaival és kiadóival. Közölte többek között BEBRITS Lajos, GYETVAI János, HIDAS Antal, ILLÉS Béla, KARIKÁS Erigyes, Kiss Lajos, KOMJÁT Aladár, ZALKA Máté írásait. De nemcsak a világ különböző tájain szétszóródott magyar baloldali írók kaptak helyet a lapban, hanem a hazai irodalom legjobbjai is: JÓZSEE Attila, ILLYÉS Gyula, MÓRICZ Zsigmond. A Magyar Jövő 1939. október 31-i számában kiáltványt intézett Amerika magyarságához. „Sorsdöntő napokat élünk! Válaszút előtt áll Amerika népe. Vagy haladunk tovább a demokrácia, a boldogulás felé vezető úton, vagy letérünk a háború véres útjára..." 1941 karácsonyán, a fasizmus elleni harc jegyében indította VÁMBÉRY Rusztem a Harc c. sokszorosított lapot, melyről a háború után, 1946. február 2-i számában így emlékezett meg Az Ember: 573