AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története

Már a címlap szövege is lényeges eltérést mutat. Kolozsvárott ebben három elem (Cisio, Practica és Planétáskönyv) különböztethető meg. Lőcsén a „Cisio" szó után tartalomjegyzékszerű felsorolás következik, majd a szerző megjelölése is, akinek a munkájából magyarra fordították: „Király Hegy János". Az eltérések és összefüggések elemzése előtt a két cím egyetlen közös elemét, a „Cisio" szót érdemes szemügyre venni. A kolozsvári címlapon Cisio magyar nyelven áll, míg a hátlapon található tartalomjegyzékben a kötet húsz része közül elsőnek „Az magyar cisio" olvasható. Ez tulajdonképpen annak a kolozsvári földrajzi szélességre

237 kiszámított öröknaptárnak a címe, amely a magyar „Cisio Janus" verses ünnepnaptár minden napra eső szótagját is tartalmazza. Tehát erről a kötött szövegű rigmusról előbb az öröknaptárat, majd az azzal kezdődő és igen vegyes tartalmú népkönyvet is a „Cisio" szóval jelölték. A kolozsvári kiadás „magyar nyelven", ill. „magyar" megjelölése Lőcsén már elmaradt, ugyanakkor a „csízió" szónak ez a fogalombővülése most már végérvényessé vált. Létre jött ilymódon a szónak a bevezetőben említett második értelme, amelyet a nyelvész szakirodalom

238 „népszerű-tudományos leírás (1600 körül)" megjelöléssel közölt. Ennek helyesebb megfogalmazása a fentiek alapján inkább a „természetre vonatkozó egyes ismereteket és hiedelmeket tartalmazó népkönyv (1590)" lehetne. Fontos eleme a lőcsei címlapnak az a közlés, amely szerint a csízió „a híres neves Király Hegy János írásából magyar nyelvre fordíttatott és sok helyeken megaugeáltattatott". Ez egyben eligazítást nyújt a források kereséséhez is. „Király Hegy János" nem más, mint Joannes RBGIOMONTANUS nevének magyarra fordítása. Az eredetileg Joannes MÜLLER nevű tudós Königsbergben született. E városnév latinos formája vált azután nemzetközileg ismert nevévé a híres asztronómusnak (1436—1476), aki átmenetileg Magyarországon is tevékenykedett. Foglalkozott a csillagászok által egyre inkább sürgetett naptárreform kérdésével is. Az ő nevével fémjelezték egyébként azt a Temporal című könyvet, amelyre — mint a magyar csízió számításba veendő forrására — már WEGER is felfigyelt.

239 Az 1650. évi lőcsei csízió tartalma és forrásai Sorra véve a lőcsei kiadás

240 szövegének minden egyes részét — összevetve azt egyrészt a kolozsvári csízióval,

241 másrészt az említett, német nyelvű Temporallal

242 — a következő megállapításokra juthatunk. A cím a Temporal fordítása, csupán a „Temporal" szó helyett áll a „Cisio" szó. Az ezt követő lapon kezdődő 237. Az itt megadott 47° 36' nem pontos, hiszen a város az északi szélesség 46° 46'-e alatt fekszik. 238. Vö. 24. jegyzet. 239. Vö. 116. jegyzet. 240. Ehhez az OSZK RMK I 834/b jelzetű címlap nélküli és a MTA könyvtára R 219/a jelzetű teljes példánya szolgált alapul. 241. Vö. 112. jegyzet. 242. Ehhez alapul e műnek Frankfurt am Main-ban Weygand HAN és Georg RAB által megjelentetett évszám nélküli, de 1561 tájára datálható kiadása szolgált, amelynek egy példányát az OSZK Ant. 3534 (2) jelzet alatt őrzi. — Vö. ZINNER 2268. 21 OSZK Évkönyve 321