AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Honi hontalanok és hontalan honiak — az új Magyarországért (1919-1945)

Faschismus und Nietzsche. (Freier Deutscher Kulturbund in Gross-Britannien.) A másik Az Angliai Magyar Tanács Programja. Ezt az Angliai Magyar Tanács 1944 március hó 28-án Londonban tartott alakuló gyűlésén fogadták el. BTJDAY György így emlékszik vissza a háború elleni küzdelemre: „A Britannia 1941 metszet a Times Literary Supplement 1941 évi tavaszi kettős számának címlapjára készült. A szám fő célja az volt, hogy az Anglia elleni úgynevezett „Blitzkrieg" alatt, és ellenére, megjelent könyvtermelést ösmertesse, főleg külföldre gondolva. A metszetnek némi sajtótörténeti jelentősége az, hogy a Times évszázados történetében az volt az első eset, amikor a Literary Supplement címlapjára e célra rendelt és készült kép került. A metszet és az újítás komoly siker volt, az előbbi valahogy kifejezte a szigetország lakóinak abban a szorongatott helyzetben, és annak ellenére érzett, kissé pátoszos, de kollektív magatartását..."

16 DUCZYNSKA Bona a londoni éveket felidézve azt mondotta, hogy valahol az emigrációs élet közepe felé leltek rá újra a hazára. Londonban az elmulasztott magyar évtizedek szellemi kincseit szívták fel magunkba; a háború alatt olvastak először JÓZSEF Attilát, ILLYÉS Gyulát, a falukutató irodalmat, a népi írókat. „Ez igen, ez volt a haza. Éltetett az ereje."

17 A magyar emigrációs sajtótörténet egyik jelentős reprezentánsa a Genfben 1943-ban született Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Közleményei. Létrehívói elvhű, következetes kommunisták voltak. A mozgalom első embere, a legtapasztaltabb svájci magyar forradalmár, SZŐNYI Tibor orvos, PÉTER fedőnéven kapott üzeneteket a moszkvai Kossuth rádióból. A pártvezetőség két másik tagja: VÁGI Ferenc, a zürichi egyetem baloldali diákmozgalmának egyik vezetője, a nyugateurópai magyar ellenállási mozgalmak akcióegységének szervezője és KÁLMÁN András orvos, volt spanyolos szabadságharcos. Ok hárman sok más áldozatkész embert tömörítettek a MNFF köré. Szoros kapcsolatban álltak a nemzetközi munkásmozgalom kiváló harcosával, az amerikai Noel H. FiELD-del, „a kommunista szent"-tel. A folyóirat célja „a Horthy-diktatúra sötét napjaiban a terror alatt nyögő, félrevezetett ország igazi arcát megvilágítani..." A lap éveken át szervezett és mozgósított a harcra. Akciót indított a jugoszláviai Petőfi-zászlóalj támogatására. Szépirodalmi anyaga is értékes volt. DOBÓ János fordította POGÁNY álnéven Gottfried KELLER Reggel c. versét és egy részletet ARAGON Le Musée Gr évin c. nagy ellenállási költeményéből. A lap munkatársai között találjuk BÁLÁBAN Pétert, NAGY Pétert, TARR Lászlót; a csoportot támogatók között KERÉNYI Károly és SZILASI Vilmos tudósokat, SOLTI György világhírű karmestert. * A tengerentúli emigráció központja az Egyesült Államokban jött létre. Két nagyobb hullámban érkeztek magyarok az „új világ" földjére. Az első csoport a század elején kivándoroltak népes táborából alakult; a második pedig a tízes és húszas években, illetve a második világháborút közvetlenül megelőző időszakban. Az Egyesült Államokban kiadott magyar nyelvű könyvek közül elsőként 16. BTJDAY György levele a dolgozat szerzőjéhez, London 1973. máj. Buday Györgynek itt mondok köszönetet felvilágosításaiért és szíves segítségéért. 17. DTTCZYNSKA Ilona nyilatkozata az Anyanyelvi Konferencián. = Magyar Hírek. 1973. 572