AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A millenáris Magyarország az angol sajtóban

A millenáris Magyarország az angol sajtóban* JESZENSZKY GÉZA Magyarországgal kapcsolatban komolyabb ismeretek Britanniában csak a XIX. század elején kezdenek elterjedni. Először a század fordulója táján jelennek meg olyan útleírások, amelyek az egzotikumok keresése és hangsúlyozása mellett sokszor már mélyebben is belepillantanak az ország belső viszonyaiba (R. TOWNSOÜST, W. HUNTER, R. BRIGHT), majd a reformkor vált ki őszinte lelkesedést több látogatóból, akik azután terjedelmes munkákat írnak Magyarország múltjáról és főként a szemük előtt lezajló eseményekről, a meginduló nagy átalakulásról (Miss PARDOB, S különösen az erdélyi magyarrá váló John PAGET). Mégis, hatásuk eltörpül a szabadságharc és az emigráció első évei páratlan visszhangjához képest. Angliában hasonló intenzitású érdeklődést addig csak a francia forradalom váltott ki, de azzal ellentétben a magyar küzdelem iránt néhány nem jelentéktelen kivételtől eltekintve általános volt a lelkesedés, amit az újságcikkek százainál és a könyvek tucatjainál is jobban jelzett talán KOSSUTH angliai körútjának tumultuózus fogadtatása. Igaz, hogy erről a lelkesedésről is elmondhatnánk, amit 1848-ban KOSSUTH mondott a lengyel ügy iránti francia szimpátiákról : a szimpátia megvolt, de Lengyelország nincs többé, s valóban a Barcalay and Perkins' Brewery sörfőző munkásaitól Palmerstonig terjedő rokonszenv- megnyilvánulások egy pillanatra sem jelentettek valamiféle beavatkozási, kézzelfogható segítségnyújtási szándékot (ami a kortársakban nem mindig tudatosodott), mégis * „Sajtó"-ról beszélek és nem „közvélemény"-ről, noha pár évtizede „közvélemény" alatt lényegében a sajtóban nyilvánosságot kapó véleményeket, nézeteket értették, figyelmen kívül hagyva nemcsak a különböző orgánumok elterjedtségét, a mögöttük álló erőket, de azt az alapvető tényt is, hogy a sugalmazott vélemények nem tükörképei, legfeljebb irányítói a „köz", azaz az újságolvasókra korlátozott publikum gondolkodásának. A társadalomtudománynak ma már szinte önállósult ága „a társadalmi nyilvánosság" vizsgálata, és e tudományszak az egykori „közvélemény" kategória értelmezését számos tekintetben módosította. Témánk szempontjából is fontos az az alapvető megállapítás, hogy meg kell különböztetni a konkrét eseményekhez, kérdésekhez kapcsolódó véleményeket és a tartósabban ható, az események megítélését erősen befolyásoló közhangulatot („attitűd"). Az alábbiakban a brit sajtó néhány reprezentánsa alapján a XIX. század végi Magyarországgal kapcsolatban mind a konkrét eseményekhez kapcsolódó véleményeket, mind az alapvető hangulatot vizsgálom, mindez azonban messze van attól, hogy a brit közvéleményt jelentse. Valószínű, hogy a nézetek sokfélesége, illetve az ismeretek hiányossága következtében régi értelemben nem is beszélhetünk akár Magyarországgal, akár az Osztrák—Magyar Monarchiával kapcsolatban brit közvéleményről. 509