AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

I. Az OSZK 1974-1975-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár 1974—1975. évi működése

géig már 1254 magyarországi időszaki kiadvány adatait dolgoztuk fel a számítógépes nyilvántartáshoz szükséges adatlapokon. 1974-ben kapcsolat jött létre — elméleti és gyakorlati jelleggel — az IKARSZ és a ISDS (International Serial Data System), a nemzetközi periodika-nyilvántartás párizsi központja között. íly módon számunkra is gyakorlati feladattá vált a két rendszer együttműködésének, az elvek és módszerek közelítésének tanulmányozása, a legjobb megoldások kimunkálása. Nagy jelentőségű volt 1974-ben az IKARSZ moszkvai központja vezető munkatársainak egyhetes magyarországi látogatása, mely a munka további fejlesztése szempontjából könyvtárunknak újabb, elméleti jellegű feladatokat jelentett. Magasszintű elméleti tevékenységünk elismerését tükrözi az a tény is, hogy könyvtárunk IKARSZ— ISDS munkálatainak vezetőjét, SZILVÁSSY Zoltánnét az ISBD(S) szűkebb munkabizottságának tagjává választották. A szocialista országok nemzeti könyvtárainak szorosabb együttműködését az 1973-as moszkvai konferencián határozták el a nemzeti könyvtárak igazgatói és a könyvtárügy állami vezetői. Ennek értelmében 1974-ben három szakértői tanácskozásra került sor. A budapesti olvasáskutatási konferencián csak a Könyvtártudományi és Módszertani Központ volt érdekelt, a másik két konferencián — referátum tartásával — részt vettünk. A lipcsei konferencia a nemzeti bibliográfiák közötti egységesítő törekvésekkel foglalkozott, kül. tekintettel a bibliográfiai világprogram, az UBC (Universal Bibliographical Control) szempontjaira. A várnai konferencia a szocialista országok közötti egységes információs nyelv kialakításának lehetőségeit vizsgálta. 1975-ben a nemzeti könyvtárak igazgatói két ízben is találkoztak: az év elején Moszkvában, a Lenin Könyvtár jubileumi ünnepségeivel összekötött értekezleten, majd szeptemberben Csehszlovákiában, a szlovák nemzeti könyvtár, a Matica slovenska meghívására. Könyvtárunkat az első értekezleten dr. SEBESTYÉN Géza főigazgató-helyettes, a másodikon dr. HAVASI Zoltán főigazgató-helyettes képviselte. A Martinban lefolyt értekezlet megállapította, hogy az 1973-as moszkvai kezdeményezés programja jelentős mértékben elősegítette az integrációs tendenciák fejlődését és eredményesen támogatta a nemzeti könyvtárak együttműködését. A továbbiakban az együttműködési formák elmélyítése, a hatékonyság növelése, a rendszeres tervezés és szervezettség a fő feladat. 1975-ben a szakértői tanácskozásokat három témakörben tartották meg: a varsói konferencia a nemzeti bibliográfia kérdéseivel, egy ugyancsak Lengyelországban rendezett konferencia a nemzeti könyvtárak állománygyarapításával foglalkozott, míg a Prágában tartott értekezlet első ízben tűzte napirendre a központi katalógusok és a könyvtárközi kölcsönzés kérdését. Mindhárom konferencia azt bizonyította, hogy az együttműködés az indulás stádiumából már a kibontakozás szakaszába lépett, konkrét célok és feladatok megvalósításán fáradozik. E feladatok sok területen még a helyzetfelmérést és elemzést jelentik, ez azonban elengedhetetlen feltétele a kooperáció tényleges megvalósulásának. Az IFLA 1974-es washingtoni konferenciáján nem volt jelen könyvtárunk képviselője. Ebben az évben csak a Bibliográfiai Szakbizottság Állandó Tanácsadó Testületének lipcsei konferenciáján vehettünk részt, ahol könyvtárunkat a testület választott tagja, EÜGEDI Péterné képviselte. Az 1975-ös oslói konferencián egy munkatársunk volt jelen: BORSA Gedeon, aki a Committee on Rare and Precious Books and Documents (Ritka és Értékes Könyvek és Dokumentumok bizottsága) Állandó Tanácsadó Testületének tagja. BORSA Gedeon a szakbizottság ülésén 50