AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Frank Tibor: Apponyi Rudolf londoni követsége (1856—1871)

része nem is vette zokon tőle — legjobb barátai közé számította a londoni emigrációban élő Párizs grófját, Louis Philippe ü'ORLÉANS-t és családját. 16 éven át, 1859-től 1875-ig levelezett a két férfi, és csak a követ halála vetett véget a barátságnak. APPONYI a család ,intimjei' közé tartozott: mindenkit jól ismert.

61 Konzervativizmusa és forradalomellenessége kedvezett az osztrák—orosz kapcsolatoknak is. A Londonba akkreditált követek közül a legjobb viszonyban talán BRUNNOW báróval, a cár képviselőjével volt. A báró korábban érkezett a szigetországba, és meggyőződése lett, hogy Angliában a diplomáciai siker a követ vacsoráin feltálalt turbót és roast-beef mennyiségétől függ. Bár BENCKENDORFF Anna nem felejtette el, hogy a báró eredetileg nagybátyjának, LIEVEN hercegnek volt a magántitkára, a két diplomata hamarosan jó barátságot kötött. Mille et mille amitiés de votre trés dévoué — írta BRUNNOW a Chesham House-ból keltezett magánlevelei végére. Amelyekben többek között beszámolt kedves barátjának a ,,magyar forradalmárok" mozgolódásairól, GARiBALDival és ,,2?o?u"-val szőtt terveiről, és KLAPKA tábornok Londonba érkezéséről. így BRUNNOW báró, a hű barát. Mille et mille amitiés...

62 Hát ennyit jelentett körülbelül, ha Ernst von PLENER báró, volt osztrákmagyar pénzügyminiszter, korábban attasé a Monarchia londoni követségén, azt írta valakiről az emlékirataiban, hogy ein Diplomat der alten Schule, Sohn eines Bothschafters, in den besten Beziehungen mit der ganzen grossen europäischen Gesellschaft. .. A műhely A Habsburg-birodalom, illetőleg az Osztrák—Magyar Monarchia londoni követségén természetesen nemcsak, sőt nem is elsősorban társasélet folyt. A társasélet maga is tulajdonképpen a munka egyik elemeként, a diplomáciai tevékeny61. Louis Philippe D'

ORLEANS, le Comte de Paris—APPONYI Rudolf; 1859 — 1875, OSZK Kt: Fond II/224/1 —23. APPONYI és az ORLÉANS-Í ház kapcsolatára 1. még OSZK Kt: Fond 11/25; II/190/1-6; II/210/1-3; II/225/1-3; 211/1-2; 11/226. Voltak azért, akik valóban nem örültek ennek a barátságnak. Bécsben tudni vélték, hogy APPONYI a republikánus Párizsban kísérleteket tesz a két királyi család, CHAMBORD grófja és az ORLÉANS-idák összebékítésére, azaz a monarchikus párt erősítésére, s így a fiatal köztársaság gyengítésére. (Vö. Neues Wiener Tagblatt. 1873. febr. 15., ill. Neue Freie Presse. 1873. febr. 17., 18., 19. Az újságkivágatokat 1. ,,Apponyi Rudolf párizsi nagykövetségéből való iratok 1873 — " OSZK Kt: Fond 11/463. Bourbon kapcsolataira 1. még Fond IT/156/1 —3.). — A bécsi Fremden-Blatt nem sokkal Párizsba történt akkreditálása után máris úgy értesült, hogy Graf Apponyi in Folge seiner intimen Beziehungen zu der Familie Orleans sich neuerdings in der That hier (ti. Párizsban) nicht behaglich fühlt. (Fremden-Blatt, 1872. júl. 20.) ANDRÁSSY persze tudta, hogy miért küldi 1872-től a volt londoni követet éppen a Francia Köztársaságba: német-ellenessége meglehetősen közismert volt, s ez még legitimista érzelmei ellenére is kedvezett az osztrák — francia kapcsolatoknak. (Mindehhez 1. még APPONYI kézzel írott párizsi naplóját: Souvenirs de mon Ambassade á Paris (1872 — 1876). I —III., OSZK Kt: Quart. Gall. 60/1-3.). 62. PLENER L, 113. 1. Vö. Gothaischer Hofkalender (Almanach de Gotha). Grossbritannien: Russland, 1866: 577. 1. BRUNNOW—APPONYI Rudolf; London, d. n. („Mardi matin") OSZK Kt: Fond II/81/7. BRUNNOW — ORLOV gr., London, 1851. július 3/15. Centralnüj Gosz. Arhiv Oktyabrszkoj Revoljucii (Moszkva), f. III. otgyel., I. ekszp., no. 232/1851, 1. 41. 498