AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Ismeretlen és eddig meghatározatlan szebeni nyomtatványok

még jókor tájékoztatta a Nagyvárad és Debrecen ellen irányuló török támadás előkészületeiről, mégsem akadályozta meg e területek feldúlását.

9 1695 szeptemberében pedig önkényesen s a császári fősereg hollétéről mit sem tudva vette fel a harcot a török túlerővel. A lugosi csatavesztésért sokkal súlyosabb felelősség terhelte azonban azokat, akik őt aránytalanul kis sereggel és a védekezéshez elégtelen készültséggel kiszolgáltatták a török támadásnak. A Lúgos előtti kedvezőtlen erőviszony ugyanis nem véletlenül, hanem a császári hadvezetésben egyre élesebben megnyilvánuló ellentétek — elsősorban a VETERÁNT iránt régóta ellenséges magatartást tanúsító CAPRARA tábornok rosszhiszemű intézkedései — miatt alakult ki. HEISTER táborszernagy még idejekorán, de hiába szorgalmazta VETERANI csapatainak megerősítését. Végül is nem az ő, hanem CORBELLI tábornok seregét rendelték VETERANI támogatására, de még azt sem a legrövidebb útvonalon, hanem jelentős kerülővel indították útra.

10 így maradt egyedül VETERANI serege Lúgos előtt a szeptember 21-én támadó törökkel szemben s ezért nem tudott kitartó és hősies küzdelemmel sem a túlerőnek ellenállni. A csata mindkét részről súlyos áldozatokat követelt s a császáriak számára komoly anyagi veszteséggel járt. VETERANI többszöri sebesülése ellenére sem akarta seregét elhagyni. Korábbi sikeres haditettei mellett Lúgosnál tanúsított magatartása is hozzájárult ahhoz, hogy Erdélyben bátor és emberséges császári hadvezérként emlegették.

11 A lugosi csatáról Helsinkiben fennmaradt röplap nyomdatörténeti szempontból is figyelmet érdemel. Impresszuma szerint Szebenben, a városi nyomdában, Johann LÖWEN adta közre. Ilyen nyomdásznév azonban nem szerepel a SZABÓ Károly által leírt szebeni nyomtatványokon. Joggal gondolhattunk tehát Helsinkiben arra, hogy a megjelenése idején kényes témájú nyomtatvány esetleg fiktív impresszumadatokkal került forgalomba. Az azóta elvégzett betűtípusvizsgálat ellene mond ennek a feltevésnek. A változatos szedésű címlap valamennyi típusa ugyanis korábbi szebeni nyomtatványok betűtípusaival egyezik meg. A címlap első sorának verzálisait 1686-ban JÜNGLING István szebeni nyomdász használta.

12 A harmadik sor W és B kezdőbetűit a Der Sachsen in Siebenbürgen Statuta című nyomtatványban az iniciálésorozat más betűivel együtt alkalmazták.

13 Ugyanebben a JÜNGLING István által 1684-ben kiadott kötetben a b

2 levél verzójának 4-8 sorát szedték a helsinki unikum címlapja 5. sorának gót típusával, míg a VETERANI név kiemelésére szolgáló antikva verzálisok a már említett 1686. évi JüNGLiNG-nyomtatvány ajánlásának szövegtípusával egyeznek meg.

14 Ali levélből álló negyedrét alakú nyomtatvány füzetbeosztása A

4 B

4 C

3

.

15 9. Des Grafen Veterani i. m. 138 — 139. 1. 10. Uo. 153-166. 1. és függelék 87-97. 1. — Denkwürdigkeiten des Marschalls Grafen Friedrich Veterani vom Jahr 1683. bis 1694. Wien und Leipzig, 1771. 107-117. 1. — ACSÁDY Ignác: Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657 — 1711). Bp. 1898. 494 — 495. 1. — BÁNLAKX József: A magyar nemzet hadtörténelme. 17. rész. Bp. 1940. 454. 1. 11. BETHLEN Miklós: Önéletírása. II. könyv XXI. rész. A Szépirodalmi Kiadó 1955. évi kiadásában (Bev.: TOLNAI Gábor. Sajtó alá rend.: V. WINDISCH Éva.) 463. és 465.1. 12. Méta sagittarum prosapiae Mikesianae in obitu . . . Glementis Mikes de Zabola. Oblata db Ecclesia jRomano-Gatholica Albensi. Cibinii, 1686. SZABÓ II. 1598 aai rektó. 13. Der Sachsen in Siebenbürgen Statuta oder eigen Land-Recht. Ed. Matthias FBONIUS. Hermanstadt, 1684. SZABÓ II. 1555 13. és 35 1. 14. SZABÓ II. 1598. 15. A helsinki Egyetemi Könyvtárban a Varia minora gyűjtemény 11. dobozában, jelzet nélkül őrzik. 426