AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Ecsedy Judit: A gyulafehérvári fejedelmi nyomda első korszaka (1623—1636)

„könyvnyomtatóház"

100

, amelyet RÁKÓCZI György építtetett, az egyiket valószínűleg Gyulafehérvárott, a másikat Sárospatakon. A korábbi helyzethez képest nemcsak a betűtípusok száma nőtt meg, hanem ez egy-egy típusból rendelkezésre álló mennyiség is. Erre azért volt szükség, hogy a két sajtón párhuzamosan dolgozhassanak, egyszerre több nyomtatványon is. A betűállomány nagyságáról sajnos semmi feljegyzés vagy leltár nem maradt fenn, de ha az ugyanakkor felszerelt, és körülbelül azonos nagyságú sárospataki műhely felszerelésével

101 összevetjük, akkor Gyulafehérvárott is 100—200 kg betűvel lehet számolni szövegtípusonként. Ha körülnézünk ezekben az években az erdélyi fejedelemséghez tartozó területen működő nyomdákban, és szemügyre vesszük kiadványaikat, megállapíthatjuk, hogy az 1620-as, 1630-as évek nem nevezhetők a könyvnyomtatás termékeny korszakának, akár a mennyiséget, akár a minőséget nézzük. A 16. század óta megszakítás nélkül a kolozsvári és a debreceni műhely dolgozott, felszerelése azonban a kolozsvárinak sem változott az utóbbi több, mint félévszázadban. Nagyváradon SZENCZI KERTÉSZ Ábrahám megjelenéséig (1640) nincs nyomda, Brassóban 1630-tól elvétve egy-egy nyomtatvány jelent meg, Szebenben ugyan elvben folyamatos a könyvnyomtatás 1575-től, de sokszor több éven át sem került ki egyetlen munka sem a sajtó alól, a sárospataki nyomda pedig csak 1650-től kezdi meg tevékenységét. A Gyulafehérvárott 1623-tól működő fejedelmi nyomda, amelyet 1634—1635 során szinte teljesen felfrissítettek és kibővítettek, fontos kulturális tényezővé vált Erdélyben. BETHLEN Gábor és különösen RÁKÓCZI György a műhelyt a protestáns vallásos propaganda és a fehérvári akadémia szolgálatába állította, az akadémia szervezetével összefüggő, rendeltetésszerű működését 1636-ban írásba is foglalták. Kiadványainak színvonala ettől az időtől kezdve mindenképpen a jól felszerelt, a kor színvonalán álló nyomdák közé emeli. 100. „Nagy költségével két könyvnyomtató házat állatott, és sok szép hasznos deák s magyar munkáinak kinyomtatásához fogatott" (ZSILINSZKY Mihály) GELEJI István stb. lelkészek levele gr. BETHLEN Istvánhoz (1636. febr. 3.) Magyar Prot. Egyh. Isk. Figy. 8. évf. 1877. 40. 1. 101. TAKÁCS Béla i. m. 20-22. 1. 24* 371