AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története
jelentős szövegrészének csaknem teljes átvétele. E fejezetet Lőcsén úgy alakították ki, hogy előbb az első mondat elhagyásával a kolozsvári 10. rész (I 3 a—L 2 a), majd a 4. rész (E 2 b—F 3 b) szövegét havonta összevonták (F 5 a-—G 3 a). A lőcsei csízió szövegének az eredet szempontjából szinte egyetlen, valamelyest bizonytalan része a ,, XXVIII. Erek vágásáról" szóló fejezete (G 3 b—G 4 b). Ennek első fele ugyanis a Temporal XXXII. és XXXIII. része elejének kivonata, de nem pontos fordítása, míg második fele a kolozsvári 9. rész (I 2 a) második feléből származik: eleinte valamelyest átdolgozva, de a végén már szó szerint. A XXIX. fejezettől kezdve azután a lőcsei kiadvány szövege kizárólag a kolozsvárira támaszkodik: XXIX. Phisiognómia (G 4 b—G 7 a) = (17.) Phisiognomia, a tagoknak állásáról való ítélet (N 2 b—O x a) — XXX. Chyromantia (G 7 a—G 8 a) = (18.) De chyromantia. A chyromanticusok azt tartják, hogy egy linea is az embernek kezén nincsen ociosa és ok nélkül való (O-Jb—0 2 b) — XXXI. Karácsony napjából jövendő egész esztendőnek állapot ját miképpen megismerhetni karácsony estéről (G 8 b—IL^a) = (3.) Miképpen a karácsony napjából az egész esztendőnek mivoltát megismerhetjük (Ejb—E 2 a) — XXXII. Karácsonynap után való 12 napból esztendő ről-esztendő re minden hónak állapot ját miképpen megismerhetni (Hja—b) = (3.) Miképpen a karácsonynap után való tizenkét napból, esztendőről esztendőre, az időnek mivoltát megismerhetjük (E 2 b) — XXXIII. Paraszt embernek regulái az időnek változásáról (Hjb—H 7 b)s=(7.) Prognostica tempestatum, azaz paraszt embernek regulái az idő változásáról (G x a—H 2 a) — XXXIV. Villámlásról (H 7 b—H 8 a= (8.) Villámlásról (H 2 b) — XXXV. A mennyütő kőről (H 8 a—b) = (8.) [A mennyjütő [kőről] (H 3 a—b) — XXXVI. Mennyütő kőnek miképpen kell Isten után ellenállni a bölcs fizikusok tanítása szerint (I x a—I 2 a) = (8.) A mennyütő kőnek mint kell Isten után elleneállni a bölcs fizikusok írása szerint (H 3 b-H 4 b) - XXXVII. Az üstökös csillagról (I ) — (8.) Az üstökös csillagról (H 4 b—I x a) — XXXVIII. A szivárványról, melyet irisnek mondanak a deákok (I 3 a) —(8.) A szivárványról (^b) — XXXIX. A napfényének fogyatkozásáról (I 3 a) = (8.) De ecclypsi solis, a nap fényének fogyatkozásáról (LJb) — XL. Az újságról és holdfogyatról való tanúság, mely felette hasznos a magvető embernek plántálónak és örökséghez való favágáshoz és egyéb dolgokhoz és műveknek, amelyben a holdnak járást kell megítélni (I 3 b—I 4 a) = (14.) Az újságról és holdfogytáról való tanúság (M 3 a—b) — XLI. A földnek építéséről (I 3 a—b) = (15.) Terrarum cultus. A földnek építéséről (M 3 b—M 4 a) — XLII. Kézi kompasztom és árnyékóra, azaz bal kezében mi módon ismerhessék meg az órát az úton járók és egyéb dolgokban foglalatosak, mikoron a nap tiszta és szépen fénylik ( 4 Ib—I 1 a) = (15.) Kézi kompasztom és árnyékóra (M 4 a—N x b) — XLIV. [helyesen XLIIL] Figura, mi módon álljon az ember, aki az órát akarja megnézni (I 6 b) = (16.) Figura, mi módon álljon az ember, mely az órát nézi (N 2 a) — [XLIV.] A lovak betegségekről való orvosságok (I 7 a—L 2 a) = (19.) A lovaknak betegségekről való orvosság (0 2 b—P t a). A lőcsei csízió utolsó fejezete: ,,Az országok és fővárosokról, melyek és melyik jegy alatt vannak, feljegyzése" (L 2 b—L 4 a). Ez az utolsó az egyetlen rész, amely nem szerepel sem a kolozsvári kiadásban, sem a Te?nporal-ba,n, így feltehetően a lőcsei kiadvány szerkesztőjének toldaléka, amelyet a kötet elején álló tartalomjegyzék sem említ. Erre az utólagos hozzáfűzésre utal az annak első bekezdése végén álló mondat: ,,E rövid jegyzést e planétás könyvnek végébe nyomtattam." Azért is figyelemreméltó ez a megjelölés, mert jóllehet a lőcsei címben — mint már szó esett róla — eltűnt a hármas tagolódásra 324
