AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története

Míg a protestáns, vagyis a heidelbergi és lőcsei kiadványokban az öröknaptár csak a leglényegesebb, gyakorlati adatok közlésére szorítkozott, addig a katolikusokban ezekhez eddig az időpontig jelentős terjedelmű kiegészítő és magyarázó szövegek csatlakoztak. PÁZMÁNY imádságoskönyvének 1610—1674 közötti hat kiadásában az öröknaptárt ,,Az esztendőről és az ő részeiről" és a „Mikor legyen szabad mennyegzőt szolgáltatni" című részek előzik meg. „Vannak több ünnepek" kezdettel, külön cím nélkül — bevezetésként — a változó ünnepekről esik szó, majd „A kalendárium értelméről" összefoglaló megjelölés alatt „I. Az aranyszámról. II. Az epactáról és újságról. III. A vasárnapi betűről. IV. A változó ünnepekről" címek alatt részletes és igényes naptártani ismeretek közlése olvasható, amelyet a változó ünnepeknek a fentiekben már említett időkörre szóló adataiból összeállított táblázat követ. Két további fejezet zárja az időszámítással kapcsolatos témájú írásokat: „A kalendárium újságának szükséges voltáról" és a „Mint lett a kalendárium újítása". E két utolsó a XIII. GERGELY pápa által bevezetett naptárreformról szól: az első az újítás indoklása, a második pedig annak megvalósítását ismerteti. Ezekben az évtizedekben ugyanis, ahogy erre fentebb már utalás történt, e pápai intézkedés ellen a protestánsok Európa-szerte komoly ellenállást fejtettek ki. PÁZMÁNY is szükségesnek tartotta, hogy egyházának ezt a reformját az ellenkezőkkel vívott állandó polémiái közepette könyvének e helyén indokolja és magyarázza. E naptártani rész 1610-ben

70 megjelent szövegét azonos formában közölték a következő kiadások, eltekintve természetesen a változó ünnepeknek mindig a megjelenés évétől függő és a fentiekben ugyancsak ismertetett időkörére vonatkozó adataitól. Akad még egy további pont is, ahol kiadásonként aktualitás található: „Az epactáról és újságokról" szóló részben a példának alkalmazott évszám. Ez 1610-ben, 1625-ben,

71 és 1631-ben

72 a megjelenés éve. Ezt követően azonban a további három kiadás megrekedt ennél, és változatlanul az 1631. évi példát ismétli 1650-ben,

73 1665-ben

74 és Lőcsén 1674-ben.

75 Az 1674. évi nagyszombati kiadás

76 hozta meg a fentiekben már említett nagy változást PÁZMÁNY imádságoskönyvének naptártani részében, amikor is a változó ünnepek adatainak táblázata az öröknaptár elé került, és az azt követő összes további szövegrész elmaradt. Vásárhelyi Gergely öröknaptára Az öröknaptár VÁSÁRHELYI Gergely ugyancsak katolikus Katekizmus kiadásaiban is sorra megtalálható. Az 1599. évi kolozsvári kiadásban

77 a változó ünnepek adatait — természetesen katolikus volta miatt kizárólag a Gergelynaptár szerint — az 1599-től 1626-ig terjedő évekre tették közzé. Ugyanez az 70. RMK I 424. 71. RMK I 548. 72. RMK I 604. 73. RMK I 836. 74. RMK I 1021. 75. RMK I 1168. 76. RMK I 1171. 77. RMNy 860. 280