AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története

a Peer-kódex magyar változata már csak 122-t,

40 a SzÉKELY-féle pedig csupán 92-t.

41 Az igényesség e csökkenésének egyik feltételezhető oka SZÉKELY esetében talán már a szentek tiszteletének a reformáció következtében bekövetkezett háttérbeszorulása volt. Valószínűleg azonban ennél jelentősebb volt és már kezdettől fogva érvényesült az a körülmény, hogy sok szent nevének nem ritkán egyetlen szótaggá csonkult emlékeztetőjét viszonylag nehezebben lehetett az emlékezetbe bevésni, mint az áthidaló szavakkal feltöltött részt. Mert, hogy ezt a szöveget megtanulásra szánták, azt SZÉKELY előszava

42 egyértelműen tudatja: „... ennek felette becsináltam a magyar cisiót, hogy könyv nélkül is az ünnepeket megvethetnénk [meghatározhatnák], kivel vélem hogy valamit használnék a magyarul olvasó gyermekeknek..." Az öröknaptár használatát ebben az időben a hazai iskolákban oktatták: korábban természetesen latinul. SZÉKELY műve éppen ennek magyar nyelvű tanítását, ill. tanulását kívánta támogatni. A nagyszombati „Cisio Janus" A magyar ,,Cisio Janus" iskolai tananyagba tartozását erősíti meg az időrendben következő nyomtatvány is. Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi azt az igen érdekes töredéket,

43 amely 1899. szeptember 26-án DOBEOVSKY Ágost antikvárius közvetítésével az előző évben (1898. április 26.) elhunyt KNAUZ Nándor könyvtárából került oda, aki azonban a Némely XVI. századbeli részint magyar részint Magyarországra vonatkozó ismeretlen nyomtatvány című akadémiai előadásán erről a töredékről nem tett említést.

44 A betűtípusok tanúsága szerint e kiadvány a nagyszombati nyomdában, annak működése első éveiben készült 1578 és 1583 között.

45 A ma négy teljes és három néhány soros csonkból álló levélen laponként váltakozva egy szakcsoportokba osztott latin—magyar szószedet, ill. a magyar „Cisioianus" részei találhatók. Két levél alján ívjel is olvasható: C

2 és C

3

. Megállapítható, hogy a két különböző szöveg részei a fennmaradt leveleken rossz sorrendben követik egymást,

46 vagyis a nyomdai „kilövés" hibás volt. Ezért kerülhetett — mint makulatúra — merevítés céljából egy könyvtáblába, ahonnan e töredéket azután feltehetően KNAUZ kiáztatta. A magyar „Cisio Janus" szövegét a töredék három egész és egy csonka lapja tartalmazza, sajnos meglehetősen hiányosan. Mindegyik lapot léniákból álló keret fogja körül, alul és felül pedig egy-egy további vízszintes léccel különül el a szövegtől az élőfej, ill. az ívjel és az őrszó. Az élőfej valamennyi lapon: „Cisioianus". Mindegyik hónap beosztása azonos: a hónap latin neve, a latin „Cisio Janus" szótagonként egymást követően szedett szövege, a hónap magyar neve, végül 6—7 soros magyar vers (2. ábra). Fennmaradt a C

3

b lapon június és július első része, a C

2

a lapon július második részétől a szeptemberi latin címsorig, egy ma 40. Egyetemes Philológiai Közlöny. 1880. 144. 1. HEINRICH Gusztáv. 41. Egyetemes Philológiai Közlöny. 1880. 249. 1. HEIHRICH Gusztáv. 42. RMNy 63, A

2

a 1. 43. Jelezte RMK I 356b. — Növedéki naplószáma 1899. V367 a. A vételár 15 forint volt. 44. Akadémiai Értesítő. 1871. 281 — 282. 1. 45. RMNy 471 A. 46. így a C2 levél rektóján a júliusi—augusztusi „Cisio Janus" olvasható, míg a verzón a latin —magyar szószedetnek az időjárással összefüggő része áll. 271