AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960
És Magyarországon? Két idézettel tenném jobban érzékelhetőbbé az e kérdésre adható választ. Az egyik a KARSAI Elek és M. SOMLYAI Magda által közreadott, 1944 őszének és 1945 tavaszának eseményeit idéző krónika bevezetőjéből való. 95 „A háború, mert háború volt, természete szerint rombolt és pusztított. Ahonnan azonban a Vörös Hadsereg elűzte a modern kor legnagyobb veszedelmét, a fasizmust, ott összeomlott a régi államgépezet és sürgető teendőkkel, messzelátó tervekkel kezdetét vehette az új élet. A magyar helységek közül Battonya szabadult fel elsőnek, és Nemesmedves utolsónak; felszabadulásunk időpontját majd hét hónap választja el egymástól. Az ország egy — egyre szűkülő — részén tehát hónapokig tartotta magát a régi, egyre féktelenebb, egyre brutálisabb eszközökkel." A másik, SALLAI István és SEBESTYÉN Géza közismert kézikönyvének egy megállapítása és általuk is átvetten, VARJAS Béla tanulmányából egy idézet. 96 „A magyar könyvtárügynek vannak értékes hagyományai. Századok folyamán létrejöttek az egyetemi és főiskolai oktatást és a tudományos munkát támogató nagy tudományos könyvtárak, amelyek adott lehetőségeik szerint a kor színvonalán igyekeztek megoldani feladataikat. A XIX. század második felében, majd századunk elején fejlődésnek indulnak a közművelődési könyvtárak is, elsősorban kell hivatkozni most is a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gazdag múltjára." — Viszont a Horthy-Magyarország idején: 97 „A viszonyok mostohasága és az akkori kormányzat közömbössége következtében a könyvtárak az élettől, a nép szélesebb rétegeitől elzárkózva tengődtek s ezen a könyvtárosok jó szándéka sem tudott változtatni. A könyvtári személyzet rendkívül alacsony volta, a korszerű technikai felszerelés hiánya eleve lehetetlenné tett minden próbálkozást, mert az államhatalomnak akkor nem volt érdeke a tömegek műveltségének emelése, a nemzeti kultúra és tudomány intenzív fejlesztése." Ezek az idézetek is tényeket rögzítenek. Hazánkban ezek az adottságok határozták meg a könyveknek és könyvtáraknak nemzeti tulajdonba vételét: a kifosztott és rommá lett ország; a felszabadult nép leszámolása a múlttal, a reakciós uralkodó osztályok hatalmával; a népi demokratikus Magyarország építése első évtizedének nehézségei és a magyar könyvtárügy akkori helyzete. Ezekből adódtak azok a körülmények, amelyeket „szinte leküzdhetetlen nehézségek"-ként említ az OKK-nak az a jelentése, amelyet a VKM-hez intézett a szerzetesrendek könyvtárainak átvételéről 98 . A könyvtárakat az esetek többségében nem lehet eredeti helyén meghagyni, mert az épületeket egyéb célra (az esetek többségében iskolák, ipari tanulóotthonok létesítésére) utalták ki. — Nincs hová szállítani, mert a vidéki városok nagy része nem rendelkezik olyan könyvtárral, amely azt őrzésre befogadhatná. — Sok esetben volt üzlethelyisé95. A felszabadulás krónikája. 1944 ősze és 1945 tavasza. Közread. KARSAI Elek— SOMOLYAI Magda, M.: Bp. 1970. [7]. 1. 96. SALLAI István—SEBESTYÉN Géza: A könyvtáros kézikönyve. 2. átdolg. és bőv. kiad. Bp. 1965. 800. 1. 97. VARJAS Béla: The development of librarianship in Hungary. 1945 — 1955. Bp. 1956. 4. 1. [Idézi SALLAI—SEBESTYÉN 96. alatti munkája.] 98. Azonos a 18. sz. alattival. 17 OSZK Évkönyve 257
