AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

tárnak. 56 A kalocsai Haynald Obszervatórium csillagászati szakkönyvtárát az MTA budapesti Csillagvizsgáló Intézet vette birtokába. Mentesítést nyert és jelenleg is egyházi kezelésben van 6 szerzetesi könyv­tár. A Budai Ferences Zárda Könyvtára (1689), a Kegyesrendi Központi Könyv­tár (1717) és Pannonhalmán a Szent Benedek-rend Központi Könwtára (1001). A szerzetesrendek feloszlatása után utólag állították vissza Esztergomban a fe­rencesek, Győrött a bencések, Kecskeméten pedig a piaristák rendházi könyv­tárait. 57 A könyvkereskedők könyvei — A magántulajdonban volt könyvesboltok, antikváriumok és könyvkölcsönzők 1951. évi államosítása a nemzeti tulajdonba vett könyvanyag begyűjtése az OKK számára — az egyéb begyűjtési mun­kákhoz viszonyítottan inkább adminisztratív feladatot jelentett, amelyet más szervek (az Állami Könyvterjesztő Vállalat és Pénzintézeti Központ) megbízot­taival együttesen bonyolított le. E munka során a tulajdonképpeni nehézséget nem a könyvanyag begyűjtése, hanem — megfelelő raktárak hiányában — annak elhelyezése jelentette. A könyvkereskedések államosításakor ez — éppen az anyag mennyiségéből és az átvétel alig másfélhónapos átfutási idejéből következően — olyannyira problematikussá lett, hogy az OKK dolgozóiból külön csoportot kellett szervezni, amelynek tagjai — Budapesten kerületről kerületre kutatva — keresték az igény­bevétel lehetőségeit ígérő helyiségeket és jártak el az illetékes szerveknél. Ered­ményeként csak nehezen sikerült néhány üzlethelyiséget és viszonylag száraz pincét szerezni. A könyvkereskedések államosítását 1951. április 1-én és az azt követő hetek­ben az ország egész területén egyidejűleg hajtották végre. A helyi tanácsok által szervezett bizottságokban a könyvtárak, az AKV és a Pénzintézeti Központ dolgozói vettek részt. A begyűjtés munkáját könyvtári vonalon — a Népművelési Minisztérium által előzetesen megadott irányelvek alapján — az OKK szervezte és irányította. Budapesten 12 csoport végezte ezt a munkát ütemterv szerint, vidéken az illetékes egyetemi könyvtárak működtek közre. Az állami tulajdonba vett könyvanyagot részben könyvtári használatra az OKK, részben kereskedelmi felhasználásra az AKV vette át. A könyvanyag meg­osztása tekintetében a könyvtárak teljes értékű előjoggal rendelkeztek a könyv­kereskedelemmel szemben. A könyvtárak által igényelt könyveket (leltárba fog­laltan és az AKV dolgozói által árazottan) az OKK vette át, hasonlóképpen az OKK kapta meg a kereskedelem által nem igényelt anyagot is, ezt azonban papír­súlyban. Mennyiségében ez az utóbbi volt a legnagyobb. A nemzeti tulajdonba vétel ,,... kb. 1 millió kötet könyvet érintett. Ennek legnagyobb része, kb. 900 ezer kötet Budapesten volt. Vidéken csak néhány 56. 1951. febr. 20-án az OKK közölte az Egészségügyi Minisztériummal, hogy kéré­süknek megfelelően — a VKM szóbeli felhatalmazása alapján — a budapesti Irgalmas-rendház könyvtárának orvostudományi és gyógyszerészeti szakirodalmi anyagát átengedi egy központi orvostörténeti könyvtár létesítésére. Ezt követő­leg és ennek kiegészítésére történt az Irgalmas-rend egri és pécsi rendházai ha­sonló anyagának átadása is. L. a szerzetesi rendházak könyvtárainak nyilvántar­sában a megfelelő lapokon. (52. sz. jegyzetben.) 57. Könyvtári Minerva. 1 —2. k. OSZK, KMK. Bp. 1965. 1784, 1846 és 1949. sorszá­mok alatt. 245

Next

/
Thumbnails
Contents