AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

E három csoportba sorolt könyveknek (a továbbiakban: nemzeti tulajdonba került könyveknek) múltját, illetve történetének első szakaszát, a felhasználásuk során megoldott és megoldás nélkül maradt problémáit kívánja e tanulmány ismertetni. * Mint minden, egy kérdésnek nem az egészét, hanem annak csak egyes részeit tárgyaló tanulmánynál, úgy itt is elengedhetetlen néhány szempont előzetes tisztázása. — A bevezetésben említett intézményeknek csak a nemzeti tulajdonba került könyvanyag közvetlen kezelését végző osztályainak működésével foglalkoztam. — A nemzeti tulajdonba került könyvanyag, lényegében a nem köztulajdonban levő könyvek államosításának történetét — egyéb források felhasználása mellett — elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár volt Könyvelosztójának régi irattári anyaga alapján állítottam össze, kiegészítve mindazzal, ami írásos anyag hiányában, ma már csak a magam és egykori munkatársaim emlékezetében áll rendelkezésre.

3 Es itt nemcsak kötelességből, de még inkább az egykori munkatársak iránti megbecsülésből kell kiemelnem annak az irattárban őrzött Krónikának

4 a jelentőségét, amelyet 1953-ban a Népkönyvtári Központ Könyvfeldolgozó Osztályán készítettek, amely több, mint két évtized után is biztos iránytűként segítette az eligazodást az irattári anyag 1952-ig terjedő részénél az összefüggések felismerésében, vagy pótolta egy-egy összeálló mozaikkép hiányzó kockáit. Céltudatos és előrelátó munka volt a Krónika összeállítása, amely az események kezdeti szakaszának rögzítésével a jövőt, a mai jelent is szolgálta és érdemes arra, hogy tudatos megírása igazolására bevezetésének néhány sorát külön is idézzük: „Kultúrtörténeti dokumentumok fordulnak meg kezünkön nap-nap után; nem szerénytelen és nem is csodálkozni való tehát az a törekvésünk, hogy krónikánkkal dokumentálni kívánjuk a magyar kultúrforradalom egy jelentős eseményét: a nemzeti tulajdonba került könyvek feldolgozását." — De magyarázatra szorul az is, hogy miért zárja a tanulmány a nemzeti tulajdonba került könyvek történetének ismertetését az 1960. évvel, hiszen a könyvanyag egyes részeinek feldolgozása és szétosztása még ma is folyamatban van. A határvonalnak itt való meghúzását azért tartottam szükségesnek, mert az OSZK vezetése 1960 decemberében tartott kollégiumi ülése határozatával

5 a 3. 1954 júliusától 1963 február végéig az OSZK Könyvelosztó osztályvezető-helyettese, majd osztályvezetője voltam. Egykori munkatársaim közül pedig dr. BORSA Gedeonnak, KOSTYÁL Istvánnak és dr. Wix Györgynének tartozom köszönettel tanulmányom megírásában nyújtott készséges segítségükért. 4. Népkönyvtári Központ könyvjeldolgozó munkája. [Keltezés nélküli, 1 + 27 oldal terjedelmű kéziratos krónika. Összeáll, dr. Wix Györgyné LÁSZLÓ Boriska. Bp. 1953.] — OSZK Fölöspéldány Központ régi irattára. — A továbbiakban: NK Krónika jelzéssel. 5. Javaslat a Könyvelosztó munkájának átszervezésére és a Könyvelosztó keretében kialakítandó fölöspéldány-központ és tartalékkönyvtár alapjainak megtér mtésére. A Könyvelosztó előterjesztése. Összeáll. HORVÁTH Viktor. — Az előterjesztést az OSZK 1960. dec. 29-i ülésében, a Könyvalap Bizottság 1961. ápr. 21-én, majd az OKT Elnöksége 1961. jún. 12-én tárgyalta meg. — OSZK Fölöspéldány Központ régi irattára 53/1960. sz. iratcsomó. — A továbbiakban: OSZK-KEO/53. (1960) 234