AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Kurcz Ágnes: A magyar vonatkozású XIV. Lajos korabeli francia nyelvű pamfletirodalom kiadástörténetéhez
egyébként a korszakban annyira elterjedt, hogy bármennyire élénk volt a kölni könyvnyomtatás és könyvkiadás, a nyomdászt elhallgató kölni impresszumot eleve gyanúsnak tarthatjuk. 18 A francia nyelvű pamfletirodalmat tehát nemcsak németalföldi vagy francia nyomdákban nyomták. Megjelenhettek ezek a könyvek Németországban is, olykor legálisan. 19 A fenti meggondolásokból tartottuk kutatásra érdemesnek a magyar és francia kultúrhistória, illetve a németalföldi könyvtörténet szempontjából is fontos, az ELZEVIER-irodalomban többségükben nem regisztrált nyomtatványok impreszszumának meghatározását. Ebben a munkában elsősorban a RAHIR által közölt könyvdíszekre és nyomdászjelvényékre támaszkodhattunk. 20 Amennyire kézenfekvő, hogy ennek az 1896-ban megjelent munkának eredményeit hugarika-vonatkozásban is hasznosítsuk, annyira sajnálatos, hogy ilyen irányú kutatásokról azóta sem értesülhettünk. Pedig a francia, holland és belga könyvtárak gazdag anyaga lehetővé tenné RAHIR vizsgálatainak módszeres folytatását. Valószínűleg csak ilyen új eredmények birtokában volna meghatározható az APPONYIhungarikák néhány érdekes darabja is. Az Országos Széchényi Könyvtár Jean LE CLERC THÖKÖLY-könyvének három kiadásával rendelkezik, amelyeknek csak egymáshoz való viszonyát lehetett megállapítani, de még ahhoz sincs biztos fogódzónk, hogy holland vagy francia nyomtatványok-e. 21 Ugyanilyen rejtélyes Eustache LE NOBLE: Histoire du prince Ragotzi című művének „kassai" kiadása. 22 Nem valószínű, hogy Párizst jelentené a Cassovie, mert ott a műnek két engedélyezett kiadása jelent meg. 23 Ugyanazt a durva fleuront találni benne, mint a RÁKÓczi-manifesztum 1705-ös kiadásában. 24 Talán kölni, vagy holland nyomtatvány. 25 18. Például: ZINZENDORF, Ph. L. W. műve: Eines hohen Ministri abgestattete Relation. Coin 1705. (Könyvtári jelzete az Apponyi hungarika-bibliográfiát folytató kéziratos katalógus szerint App. H. 2799.) A kolligátumnak, amelynek ez első darabja, harmadik tagja egy francia mű fordítása: FRESCHOT, Casimir: Relation von der käyserlichen Hofe zu Wien. Colin, bey Wilhelm Stephan 1705. Mindkettőt Leipzigben FRITSCH nyomtatta. WELLER i. m. I. 57. — Hamis Colonia-impresszummal olasz földön is nyomtattak, vö. PARENTI, Marino: Dizionario dei luoghi di stampa falsi, inventati o supposti. Firenze, 1951. 51—59., tav. II: „appresso Pietro Martello". 19. L. a 4., 12. és 24. tételt alább, továbbá a 26-os jegyzetet. 20. L. az 5. jegyzetet. A MORGAND-gyűjtemény katalógusa végén: „Fleurons et marques typographiques des Elzevier de Leyde et des Elzevier d'Amsterdam. Principaux fleurons et marques typographiques de diverses officines de Hollande du XVII e Siécle dönt les productions se joignent á la collection Elzevirienne." i. m. 419-466. 21. Histoire d'Emeric comte de Tékeli, ou memoires pour servir a sa vie. Cologne, Chez Jacques de la Verité, 1693. (Ktr. jz.: App. H. 3123, és 216.316.) Nyomdája ugyanaz, mint az 1694-es, AppONYi-katalógusban szereplő kiadásé (App. H. 1447.) A katalógusban 1443. tételszámon szereplő 1693-as kiadás (App. H. 1443.) viszont másutt készült. A két előbbi talán holland (így WELLER i. m. II. 53., vö. KöPECZI 410.); az utoljára említett díszei talán francia ízlésre mutatnak, valószínűleg az App. H. 3123-as kiadás utánnyomása. 22. Ktr. jz.: App. H. 1497. és 320.960. 23. WELLER i. m. II. 73. gondol Párizsra. A két párizsi legális kiadás könyvtári jelzete az Országos Széchényi Könyvtárban: App. H. 1495, 1496. 24. Bibliográfia: APPONYI H. 2378. Ktr. jz.: RMK III. 4495a. 25. KÖPECZIÍ. m. 293 — 294, 428. — Hasonlóképpen nem találtunk megoldást az App. H. 1201, 1278 (3), 1412 és 1414. esetében. 200