AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Fallenbüchl Zoltán: Sigray László Ignác emlékirata

HORVÁTH-SIMONSICS János személynök javaslatára annak protonótáriusa lett. Ez évről lényegesnek tartja feljegyezni azt is, hogy szeptember közepén ERDŐDY László Ádám nyitrai püspök lengyelországi követségbe ment a varsói országgyű­lésre. Beszámol ennek a diétának a lefolyásáról is, bár nyilván csak hallomás alapján. 1721-ben Pozsony megyének 132 000 forintot kellett porcióként fizetnie. 130 000 forint össze is jött, bár az országlakosok ellenkeztek és a behajtás lehe­tetlenségét mutatták ki. Az egész országra egyébként 85 000 egységnyi porciót vetettek ki. Lényeges eseményként említi, hogy márciusban KOHÁRY István országbíró elnöklete alatt Pesten gyűlést tartottak, melyre ,,a volt belső ellensé­get" elZclZ cl volt kurucokat — is meghívták. E gyűlésen meghallgatták a pro­testánsok panaszait is. 1722-ben országgyűlés összehívását határozták el „mindenfajta betegség gyógykezelésére", vagyis a politikai bajok orvoslására. Június 27-én össze is ültek. E diétán — hazai és honfiúsított — mágnások követei közt SIGRAY László is részt vesz, KUFFSTEIN gróf teljhatalmú megbízottjaként. Leírja az országgyű­lést, melynek fő tárgya a leányági örökösödés biztosítása. Tüzetesen leírja az uralkodó útját és bevonulását Pozsonyba, az üdvözlők személyét és az ünnepsé­get. *A király tíznapi tartózkodás után visszament Bécsbe, a tárgyalásokat KINSKY és STARHEMBERG grófok, mint kommisszáriusok folytatták. SIGRAY maga ez évben még a csallóközi taxás nemesek összeírását végezte el. A következő évről is, mint legfontosabb eseményt, a porta-kiszámítást említi fel. Pozsony megyének szerinte 1712-ben 160 portája volt, ez évben viszont már 178 egész 3/4 1/8 és 1/32. Júliusban folytatódott a diéta STARHEMBERG Thomas Gundaker biztos az Udvari Kamera elnökének vezetése alatt, de csakhamar vé­get is ért. Az egész ország összeírására 12 nemest küldtek ki az ország négy kerü­letéből. A dunáninneni kerületből ő lett az egyik. 1724-ről azt jegyzi fel, hogy ebben az évben történt a Helytartótanács fel­állítása. Felsorolja az újabban kinevezett tanácsosokat, kik között ott volt atyja is, a köznemesi tanácsosok sorában mindjárt a második helyen. Ez az év család­jának nagyon kedvezett. Apja idősebb fivére, SIGRAY János nádorhelyettes vagy alnádor lett; ifjabbik nagybátyja, SIGRAY József "viszont bárói rangot nyert cí­merbővítéssel. 17 Az országgyűlésen elhatározott adóösszeírást áttették a követ­kező évre. A gazdasági életről megjegyzi, hogy a gabonatermés Európa e részé­ben oly meddő volt, hogy az árak jelentősen emelkedtek: az előző három évben is egy pozsonyi mérő gabonát 25 dénárért, zabot 20 dénárért lehetett eladni. A következő esztendőben, annak a királyi határozatnak eredményeként, mely megtiltotta a kettős hivatalviselést, Bazinban megyegyűlés volt: apja le­mondott az alispánságról, ő pedig a csallóközi perceptor tisztéről; ezeket mind­ketten 8 évig viselték. A nagyobb távolság miatt — mondja — Győr megyében levő birtokát 20 évre zálogba adta BABOCSAY Pál tábornoknak. Ennek az évnek is rossz volt a termése.. 1726-ban oly sok hó esett télen, hogy sok ezer állat éhen halt. A városokban gyalog alig, kocsin egyáltalán nem lehetett közelkedni. Ilyenre még a hetven­évesek se emlékeztek. Ez évben ismételten Bécsbe utazik, az uralkodó miniszterei­vel veszi fel a kapcsolatot. A bécsi püspöknek — KOLLONICS Zsigmondnak — 17. Orsz. Ltr. M. Kancell. Ltr. Libri Regii, Tom. 34. pag. 551. 178

Next

/
Thumbnails
Contents