AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Fallenbüchl Zoltán: Sigray László Ignác emlékirata

ságot hazaengedték. Ó még bejutott a városba, de a később érkezőket már ,,quarantena"-ba zárták. A várost ez évben megkímélte a betegség. Ót szülei a filozófiai tanfolyam hallgatására Grazba küldték, ahol ROTTENBTTRGER úrnál, a grazi (belsőausztriai) kamara fogalmazójánál lakott és étkezett a város főterén. Kiemeli, hogy most igazán nekifeküdt a tanulásnak. Az 171l-es évről írottak ismeretesek a történelemből. Részletesen leírja I. JÓZSEF király betegségét és halálát, PÁLFFY János béketárgyalásait, megemlíti azt is, hogy mindenkinek, RÁKÓczmak is, amnesztiát kínáltak fel „kivéve az egy korifeus Bercsényit". Megjegyzi, hogy JÓZSEF király halálát a béketárgyalásokon eltitkolták, nehogy ez veszélyeztesse a megegyezést. (Meg kell jegyezni, hogy a feljegyzések e része nem egykorú, hanem jóval későbbi, utólagos, ezért nem bizonyos, sőt nem is valószínű, hogy a tárgyalásokról írottakat SIGRAY már akkor rögtön, mint diák hallotta volna. Figyelemre méltó az is, hogy a memoáríró a kurucokat nem nevezi — mint több aulikus oldalon álló kortársa —, „rebellis"-nek, hanem megadja nekik ,,a patriae filius", azaz haza-fi, honfitárs címet és megjelölést: vagyis nem határolja el magát tőlük nagyon élesen és elítélően.)

6 Ez évben a fizikai tanfolyam hallgatására, a pozsonyi vakáció után Nagyszombatba megy, ahol FÖLDVÁRI Mihály tanár előadásait látogatja. Az 1712. évről fontos feljegyezni valója a III. KÁROLY koronázásával kapcsolatos eseménysorozat, melyet részletesen ír le. Leírja a király fogadtatását, melynek megtekintése végett ő is Pozsonyba ment — tanulmányai elhanyagolásával — sőt a kínálkozó jó alkalommal a személynök előtt dekre

talis esküt is tett a Királyi Táblához, de a jogi gyakorlatot nem kezdte el. E koronázás hangulatáról egyébként érdekes, nem teljesen közismert adalékot őrzött meg feljegyzéskötetében. Ezt írja: ,,... Prohibitum fuerat alio se vestire véste Nationali ... praeter Hungaricam ..." Vagyis csak magyar nemzeti öltözetben volt szabad megjelenni. Ennek hangsúlyát csak akkor lehet helyesen értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy ez alig egy évvel Majtény után történik. Meg kell mindenesetre jegyezni, hogy a nemzeti egyéniség hangsúlyozott figyelembevétele — akár meggyőződésből, akár politikai taktikából kifolyólag — előbb, a RÁKÓczi-szabadságharc idején is egyik jellemzője volt a magyarországi királyi kormányzatnak. Nem véletlen, hogy Magyarország első, a kor színvonalán álló térképét 1709-ben a hazai pénzügyigazgatás központi szerve, a Magyar Kamara adja ki az ország pénzügyigazgatási egységének helyreállításakor VOLCKRA gróf szorgalmazására;

7 amikor pedig ugyanez idő tájt I. JÓZSEF magyar király arcképét is megfesteti a Kamara, a tévedésből német öltözetűnek ábrázolt uralkodó alakját átfesteti a művésszel magyar viseletűre.

8 A koronázás után SIGRAY visszatér Nagyszombatba, ahol azonban már elmulasztotta a tanulmányi terminust. Pozsonyban járvány lévén, szüleihez megy Szempczre, hol atyja harmincadosként működik. 6. Ebben távolról sem egyedülálló. A korabeli és a későbbi kancelláriai beadványokból, különösen éppen álláspályázatokból ugyanez olvasható ki. Sokkal gyakoribb a ,,motus" (mozgalom) mint a „rebellió" (lázadás) megjelölés. 7. FALLENBÜCHL Z.: Zur Geschichte der Ungarnkarte J. Oh. Müllers (1709). = Magyar Könyvszemle 1969. 2. sz. 143. és 146. 1., valamint u.a.: Müller János Kristóf Magyarország térképe megjelenésének előzményei. = Geodézia és Kartográfia. 1974. 26. évf. 6. sz. 460. 1. 8. Orsz. Ltr. M. Kam. Ltr. Litterae ad Cameram Exaratae, 1713 No. 35 és 132. 172