AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

matica históriájának és jus publicumának kincsét, ha magam, nem érhetem is, maradékomnak bizodalmasan bátorkodom örökség szerént által hagyni. Addig pedig szívesen óhajtom, hogy Excellentiádnak hosszú ideje, még több alkalmatossága és elegendő ereje lehessen arra is, hogy a könyvestár mellé közjót szerető szívét is által adhassa édes Nemzetemnek, nehogy a későbbfi] maradék a tudománnyal magával talán visszaélhetvén, mint a bolond a kést, maga és embertársának romlására fordíthassa."

199 Másik kiváló agronómusunk, PETHE Ferenc szintén Somogyiból, Iharosberényből írt levele is az elhagyatottság, a kényszerű tehetetlenség miatt érzett szomorúságban fogant. „Sír bennem a magyar lélek, hogy Excellentiádnak a magyar Nemzet hasznára irányuló nagy tetteit nem követhetem. . . vajha csak egy. . . lépést tehetnék Excellentiád nyomdokainak követésében kedves Nemzetünknek világosítására!"

200 A korszerűsödő mezőgazdaság szükségletei hívtak életre egy másik alkalmazott tudományágat, a földmérést, a mérnöki tudományt. Ennek a szakterületnek két korai jeles képviselőjét, mégpedig MITTERPACHER Józsefet, és a pesti Institutum Geometriáim professzorát valamint VEDRES Istvánt, Szeged város geometráját is megtisztelte SZÉCHÉNYI a Nemzeti Könyvtár katalógusával. MITTERPACHEK latinul, VEDRES magyarul válaszolt. Az utóbbinak leveléből idézhetjük a következő mondatokat: „A Magyarok Bibliothecája a Haza és a Nemzet boldogságának előmozdítását fogja szolgálni. Lajos, Zsigmond és Mátyás boldog emlékezetű királyaink nyomdokait követi Méltóságod. A dicsőség templomában Méltóságod azok között foglal helyet, akik az Országot alkották, a Nemzetet bölcs törvényeikkel fenntartották, s az embereket a setétségből a világosságra kivezették. — Hajdan virágzó nemzet volt a magyar! Méltóságod törekvése, hogy a Magyarság tetteit, tulajdonit és nyelvét (amely nélkül csakugyan megszűnne nemzet lenni) a feledékenységnek szomorú tengeréből kiragadja. — Meg kell hogy ismerje a Magyar Nemzet ilyen intézetek által édes Hazáját s fölemelkedhessek hajdani dicsőséges állapotára."™

1 Költők, írók és nyelvészek nyilatkozatai A legélénkebb visszhangot, a legáradóbb örömet azonban — ha egyáltalában lehetséges különbséget tenni a társadalmi megnyilatkozások között — talán mégis az írók, költők körében váltotta ki a Nemzeti Könyvtár alapítása. Érthető, hiszen a téka, amely magában foglalta a reformáció kora óta eltelt évszázadokban keletkezett, szerteszét hányódó, többé-kevésbé ismeretlen szellemi termésünket, — az új értelmiségnek éppen ezen élcsapata számára jelentette a legtöbbet. Jelentett mindenekelőtt nagyarányú öntudat-gyarapodást. Nem volt okuk többé íróinknak a nyugati intellektualizmussal szemben oly mértékű kisebbrendűségi érzésre, mint idáig. Magyar íróktól származó ezernyi latin nyelvű nyomtatott könyvvel lehetett immár demonstrálni, hogy a XVI. század óta — amióta kontinensünk a könyvkultúra szintjére került — Magyarország igenis szerves része volt a művelt népek szellemi közösségének: a Latin Európának. De jelentett egyszersmind erőteljes ösztönzést, biztatást is a megkezdett irodalmi mozgalom folytatására. 199. Uo., 450. f. Csurgó, 1803. jan. 9. 200. Uo., 482-483. f. Iharosberénv, 1803. febr. 18. 201. Uo., 589-590. f. 1803. ápr. 11. 150