AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

,,Excellentissim,o . . . domino Francisco Széchényi. . ., qui in Hungária — si Mathiam regem excipias — primus bibliothecam dicando ingenia hominum rem publicam fecit, (prout Asinium Pollionem Romae fecisse Plinius celebrat), pro catalogo bibliothecae eiusdem sibi gratiose dono dato humillimas gratias agit."

177 Egy harmadik vidéki jogtanár, BREZANÓCZY Ádám (Pozsony) más szavakkal, de hasonló értelemben üdvözölte SzÉCHÉNYit és alapítását.

178 A jogtudomány mellett a századfordulón már kiemelkedő jelentőségre jutott a történettudomány is. Ismeretes, hogy az államtörténet idáig ismeretlen kútfőanyagának akadémikus jellegű publikálása és latin nyelvű tudományos feldolgozása különösen a volt jezsuita szerzetesek (PRAY György és KATONA István) buzgalmából egyre nagyobb arányokat öltött. Egyidejűleg megindult — mégpedig jobbára protestáns tudósok (BUDAI Ézsaiás, ENGEL János Kesesztély, FESSLER Aurél Ignác) révén — történelmünknek polgáribb szellemű magyar és német nyelven való feldolgozása is. Ezenkívül kialakulóban volt a diplomatika, numizmatika, genealógia és heraldika, valamint a művelődéstörténelem, az ún. história literaria tanulmányköre, úgyszintén a táj- és helytörténeti kutatómunka is. Nemcsak a nagy iskolavárosokban, hanem a perifériákon, a főhelyektől távoleső vidékeken is számos kiváló tudós foglalkozott feledésbe merült múltunk feltárásával.

179 Az országos jelentőségű nagy historiográfusok közül KATONA István ex-jezsuita, a pesti egyetem nyugalmazott professzora

180 és ENGEL János Keresztély, Bécsben élő hazánkfia már 1802 nyarán üdvözölte SzÉCHÉNYit és gratulált alapításához.

181 A téka jelentőségét méltató nyilatkozatot azonban egyikük sem tett. Talán azért, mivel mindkettőjük kutatói figyelme és tevékenysége levéltárakra irányult, meg talán azért is, mivel volt alkalmuk megismerni a leggazdagabb hazai magánkönyvtárak, sőt a bécsi Hofbibliothek magyar könyvkincseit is. Egy harmadik, szintén külföldön élő nagy tehetségű historikusunk, FESSLER Aurél Ignác, aki a magyar történelemnek a német kultúrkörben való propagálásával szerzett kitűnő érdemet,

182 Berlinben kelt levelében így méltatta SZÉCHÉNYI érdemét: „Durch deren Schenkungen . . .[haben Sie] in diesen Zeiten der Erkaltung, des Egoismus und der Selbstsucht, Einheimischen und Auswärtigen ein erhabenes Beyspiel von dem nationalen Gemeinsinne der Hungarn augfestellt."

183 Vidéken élő, szűk helyi lehetőségek közé szorított történetíróink természetesen igen nagy örömmel fordultak a Széchényi Könyvtár felé. BUDAI Ézsaiás a debreceni kollégium professzora, az első magyar nyelvű történeti összefoglalás írója, a következő lelkes mondatokkal adott kifejezést a Széchényi-téka létrejötte felett érzett örömének: Ezen intézet által „a Magyar név méltatlan homályosságábul nemcsak kivétetik, hanem egyszerre oly fényre és dicsőségre emeltetik, mely a külső nemzetekben bámulatot szerezhet és tiszteletet. . . . A Széchényi név oltsa el a Maecenas nevet, amelynél ez annyival 177. Uo., 375. f. 1803. május 1. 178. Uo., 186. f. 1802. aug. 16. 179. LÉKAI Lajos: A magyar történetírás 1780-1830. Bp. 1942. 16-45., 56-60. 1. 180. OL Széch. It. I. cs. 29. sz. 340. f. Kalocsa, 1802. aug. 22. 181. Uo., 244. f. 1802. szept. 1. 182. Koszó János: Fessler Aurél Ignác. Bp., 1923. 183. OL Széch. It. I. cs. 29. sz. 268. f. Berlin, 1808. júl. 20. 10 OSZK Évkönyve 145