AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

Számra nézve a középnemesség — becslésünk szerint — úgy aranylott a kisnemesi tömegekhez, mint 1:20-hoz. A n. JÓZSEF uralkodása idején a szűkebb, Erdély nélküli Magyarországon (46 vármegyében) kimutatott kb. 65 000 nemes családból jó, ha 3000—3500 családot lehet a közópnemességhez számítani.

57 Ez a réteg nemcsak vagyoni helyzeténél s ebből folyó viszonylagos függetlenségénél fogva, hanem műveltsége alapján is hivatott volt a társadalmi vezető szerepre. Fiai a 18. században már szinte kivétel nélkül iskoláztak. A jezsuita és piarista gimnáziumok, a református kollégiumok és az evangélikus líceumok tanulói zömmel közülük kerültek ki. Sőt, ők alkották a jogtanuló ifjúság derékhadát is a nagyszombati (utóbb budai, majd pesti) egyetemen és az egri FoGLÁR-féle intézetben csakúgy, mint a protestáns főiskolai tagozatokon, majd az 1777 után létesült öt királyi akadémián is. Tanultságuk és a megyei életben évszázadokon át folytatott társadalom vezetői gyakorlatuk egy sajátos jogi és igazgatási kultúra kifejlesztését tette számukra lehetővé és ezáltal az állam életbe való egyre fokozódó bekapcsolódásukat. Latin nyelvű felkészültségük ugyanis nemcsak a jogforrások (a Tripartitum, a Corpus Juris) fölényes kezelésére, hanem igényes írásfogalmazásra és politikai gondolkodásra is képesítette őket.

58 Ennek a nemesi intellektualizálódásnak tulajdonítható a papi értelmiségnek a világi közügyek intézéséből való fokozatos kiszorulása és mi több, a különálló magyar államiságnak a fejedelmi abszolutizmus meg-megújuló mesterkedéseivel szemben való sikeres védelme. Ámde az európai-társadalmi kulturális életben a 18. század folyamán végbement gyors előrehaladás tudvalevőleg korszerűtlenné tette ezt a magyar nemesi kultúrát. Az a hatalmas lendület ti. amelyet a távoli világrészek gyarmatosítása a nyugati országok gazdasági életének adott, a 17. századtól kezdődőleg valósággal kikényszerítette a középkori feudális társadalmi rendszerből való rohamos kibontakozást: a polgárosodást. Az új polgári életberendezkedés pedig elengedhetetlenné tette egy új sajátszerű polgári műveltség kialakítását. A római egyház által képviselt kulturális javak és kulturális módszerek legnagyobb része egyszerre terhesnek, irracionálisnak tűnt; elhagyásuk, levetésük parancsoló szükségszerűség lett. Az idejét múlt skolasztikus erudíció helyett az élet igazolt, tényszerű ismereteken nyugvó, gyakorlati jelentőségű tudományosságot követelt, mégpedig nem a holt latin nyelv, hanem az élő természetes népnyelvek tolmácsolásában. A latin nyelv használatát egyébként is a közélet minden területéről száműzni igyekeztek.

59 Nálunk e korszakos jelentőségű kulturális változás jelei — a török alól felszabadult ország gazdasági-társadalmi újjáépülése, illetőleg a kontinentális kereskedelmi-szellemi forgalomba való egyre fokozódó bekapcsolódása nyomán — a 57. Erre az eredményre lehet jutni Az első magyarországi népszámlálás (1784 —1787). Szerk. DANYI Dezső és DÁVID Zoltán. Bp. 1960. c. kiadvány által közölt birtokos nemes-családok összeszámlálásával. — Ide konkludált HAJNAL is, i. h. 169. 1. 58. HAJNAL, Az osztálytársadalom. 165—171. 1. — L. még EMBER Győző: A barokk rendi társadalom. = MM IV. k. 154. 1. 59. WINTER, Eduard: Frühaufklärung. Der Kampf gegen den Konfessionalismus in Mittel und Osteuropa. . . Berlin, 1966. A modern gondolkodás felülkerekedéséről 25 — 32. 1., a felvilágosodásnak az egyházakba való behatolásáról 32 — 46. 1., a felvilágosodás kezdeteiről a Habsburg örökös tartományokban 107 — 136. 1., ugyanerről Cseh- és Magvarországon 151 — 223. 1. — továbbá HAJNAL, AZ újkor története. 521-552.1. 116