AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

egyesülési szabadságot. Mindez rövid idő alatt meg is történt: az aufklärista hírben álló udvari politikusok és államhivatalnokok — hacsak elveiket meg nem tagadták — távozni kényszerültek; a sajtó és a könyvkiadás ismét cenzúra alá került ; a külföldi szellemi termékek behozatala csaknem lehetetlenült; a szabadkőműves páholyok és egyéb értelmiségi intézmények (kölcsönkönyvtárak, olvasókabinetek) pedig feloszlani voltak kénytelenek.

49 Természetes lett volna, hogy a magyar nemesi közgondolkodás is egyszeriben ide kanyarodjék vissza, hiszen a francia forradalom nemcsak a királyságot döntötte meg, hanem földönfutóvá tette az egész francia nemességet is. Tény és való, hogy széles magyar nemesi rétegekben és még inkább az arisztokrácia köreiben végbe is ment egy ilyen fordulat, de korántsem maradéktalanul. A bécsi udvar jól tudta ezt, s ezért tartotta szükségesnek, hogy a MARTiNOVics-összeesküvés véres megtorlásával (egy főpapnak, egy mágnásnak, egy középnemesnek, egy-egy kisnemesi, illetve polgári értelmiséginek és két diáknak a ki végeztetésé vei) elrettentő példát adjon a magyar társadalom minden rétege számára. Nemcsak azt akarta ezzel a hatalom köztudomásra hozni, hogy a fennálló monarchikus status quo szent és sérthetetlen, hanem azt is, hogy a nemrégiben még udvarképes aufklärizmus ideje lejárt, tanai kompromittáltakká, sőt tilalmasakká váltak.

50 Az állami és társadalmi élet tehát a reakció útjára tért. Igaz, a nyílt abszolutizmus politikájához Magyarországon az uralkodó egyelőre még nem tért vissza, formailag fenntartotta az 1791-ben szentesített királyi-rendi dualizmus kompromisszumát, de ezt is csak az 1792-ben kirobbant francia háborúra való tekintettel tette, mivel így látta biztosítva a magyar rendektől várt, egyre növekvő katonaállítást, pénz- és terményadózást.

51 Az ilyen módon előállt, mind nyomasztóbbá váló háborús és reakciós politikai légkörben el kellett lassanként tűnnie minden reformszellemnek, minden nemzeti törekvésnek. Semmi bizonyos jele nem mutatkozott annak, hogy a középnemesség széles rétegei bármit is megőriztek volna 1790-iki lelkes magyarságukból, vagy hogy az arisztokrácia körében akárcsak egyetlen olyan hazafi is akadna, aki az értelmiség kulturális reformprogramját bármi kis részében támogatni merné, illetve akarná. II. KÖZVÉLEMÉNY A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR JELENTŐSÉGÉRŐL Amikor a francia háború tizedik évében, a lunevülei béke időszakában SZÉCHÉNYI Ferenc nemzeti könyvtáralapítását a sajtó hírül adta, megfélemlített és némaságba burkolódzott társadalmunkban nyilván új remények támadtak, és sokan újra hinni kezdtek a nemzet jövőjében.

52 A lelkek mélyén kelt örömet néhány költőnk egy-egy, mitológiai szembólumokba burkolt ódával megpróbálta 49. Uo., 157—158. 1. — A szabadkőműves páholyok feloszlatásáról JANCSÓ Elemér: Az erdélyi szabadkőművesség kulturális jelentősége a XVIII. században. Cluj, 1934 11.1. 50. MÁLYUSZ i. m. 142 — 200. 1. 51. DOMANOVSZKY, i. m. 1/1. k. 151 — 152. 1. 52. Az 1802. évi országgyűlésen kialakult ellenálló hangulatról DOMANOVSZKY, i. m. 351-361.1. 114