AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

sem lesz többé a kontinensen. 33 A sötét prófécia nem maradhatott hatástalan. Mindazok a nemesi vezetők, akiket JÓZSEF császár nemzetellenes politikája amúgy is gondolkodásra késztetett az ország jelene és jövője fölött, rádöbbentek arra, hogy HERDER borúlátása nem egészen indokolatlan. Be kellett látniok: csakugyan lehe­tetlen helyzet az, hogy a magyarság, mint etnikum, saját hazájában kisebb­ségi sorba szorult s hogy ez a kisebbség is közömbösen nézi az ősi hagyományokat, a nemzet lelkét és gondolatkincsét kifejező anyanyelv pusztulását. De ha még ez sem lett volna elég a megújulás akaratának megérleléséhez, okvetlen be kellett ennek következnie az 1790/91-i országgyűlés időszakában, amikor a politikai válságba került bécsi udvar pamflet-írói állították pellengérre a magyar nemességet mint az ország anyagi és szellemi hátramaradóttságának leg­főbb okozóját, sőt bűnösét. A névtelenül megjelent ellenséges röpiratok tömege, legkivált pedig a Leopold HOFFMANN pesti egyetemi tanár iratai (a Babel, illetve Ninive) szükségképpen mély szégyenkezést váltott ki a rendekből. Hasonlóképpen kíméletlenül megtépázták a nemesi önérzetet Friedrich Freiherr von TRENCKnek, egy főrangú nemzetközi kalandornak a pamfletjei is, noha ezek elsősorban a katolikus klérust vették célba. 34 Az 1790/91-i országgyűlésre felvonult nemesség tehát lelkileg rá volt hangolva a reformpolitikára. Magáévá kellett tennie a modern nemzeteszmét meghirdető új magyar értelmiségnek ugyanezen időszakban szintén röpiratokban meghirde­tett reformtörekvéseit s be kellett iktatnia azokat a megvalósítandó országos újítások tervébe. Ebből a derűlátóbb literátorok arra következtettek, hogy a ne­messég felülemelkedett a szűk körű vármegyei szemlélet határain és horizontja immár átfogja az egész ország, az egész nemzet érdekterületét. 35 5. A Literaria Deputatio könyvtári javaslatai és előzménye, a szerzetesi tékák szétszóródása Hogy az értelmiség által inspirált kulturális reformtervek a rendi társadalom tudatában mégsem voltak kellőképpen megalapozva, arról az 1791-i Literaria Deputatio törvényjavaslatainak éppen a könyvtárügyre vonatkozó részletei nyúj­tottak meggyőző bizonyságot. 36 E bizottság 1791. augusztus 12-től másfél éven át, 1793. február 11-ig több ülésszakon át foglalkozott a rábízott reformjavaslatok kidolgozásával. Az elké­szült elaborátum III. részének I. szakaszában az 1 — 3 fejezet szólt a meglevő, vagy felállítandó oktatási intézetek felszereléséről, s ezek között elsősorban a könyvtárakról (de bibliothecis) . 37 Követelményként szegezte le a javaslat, hogy mindennemű felsőoktatási intézmény számára megfelelő könyvtári apparátust kell biztosítani, mégpedig nem csupán egy központi főkönyvtárt, hanem szükség esetén kari vagy intézeti szakkönyvtárakat is. így az egyetemen kívül saját téká­val (supellex librorum) lettek volna ellátva mind az akadémiák, mind a líceumok. 33. PUKÁNSZKY Béla: Herder intelme a magyarsághoz. = Egyetemes Philológiai Köz­löny. 1921. 35 — 39., 83-90. 1. 34. BALLAGI, i. m. 383-387. és 669-672. 1. 35. MABCZALI Henrik: Az 1790/91-i országgyűlés. Bp. 1907. II. k. 1 — 74. 1. 36. Demissa relatio literariae regnicolaris deputationis. L. a 30. jegyzetet! 37. Uo., 101 — 108. 1. Pars tertia, Sectio L, caputl —2. 110

Next

/
Thumbnails
Contents