AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

sem lesz többé a kontinensen.

33 A sötét prófécia nem maradhatott hatástalan. Mindazok a nemesi vezetők, akiket JÓZSEF császár nemzetellenes politikája amúgy is gondolkodásra késztetett az ország jelene és jövője fölött, rádöbbentek arra, hogy HERDER borúlátása nem egészen indokolatlan. Be kellett látniok: csakugyan lehetetlen helyzet az, hogy a magyarság, mint etnikum, saját hazájában kisebbségi sorba szorult s hogy ez a kisebbség is közömbösen nézi az ősi hagyományokat, a nemzet lelkét és gondolatkincsét kifejező anyanyelv pusztulását. De ha még ez sem lett volna elég a megújulás akaratának megérleléséhez, okvetlen be kellett ennek következnie az 1790/91-i országgyűlés időszakában, amikor a politikai válságba került bécsi udvar pamflet-írói állították pellengérre a magyar nemességet mint az ország anyagi és szellemi hátramaradóttságának legfőbb okozóját, sőt bűnösét. A névtelenül megjelent ellenséges röpiratok tömege, legkivált pedig a Leopold HOFFMANN pesti egyetemi tanár iratai (a Babel, illetve Ninive) szükségképpen mély szégyenkezést váltott ki a rendekből. Hasonlóképpen kíméletlenül megtépázták a nemesi önérzetet Friedrich Freiherr von TRENCKnek, egy főrangú nemzetközi kalandornak a pamfletjei is, noha ezek elsősorban a katolikus klérust vették célba.

34 Az 1790/91-i országgyűlésre felvonult nemesség tehát lelkileg rá volt hangolva a reformpolitikára. Magáévá kellett tennie a modern nemzeteszmét meghirdető új magyar értelmiségnek ugyanezen időszakban szintén röpiratokban meghirdetett reformtörekvéseit s be kellett iktatnia azokat a megvalósítandó országos újítások tervébe. Ebből a derűlátóbb literátorok arra következtettek, hogy a nemesség felülemelkedett a szűk körű vármegyei szemlélet határain és horizontja immár átfogja az egész ország, az egész nemzet érdekterületét.

35 5. A Literaria Deputatio könyvtári javaslatai és előzménye, a szerzetesi tékák szétszóródása Hogy az értelmiség által inspirált kulturális reformtervek a rendi társadalom tudatában mégsem voltak kellőképpen megalapozva, arról az 1791-i Literaria Deputatio törvényjavaslatainak éppen a könyvtárügyre vonatkozó részletei nyújtottak meggyőző bizonyságot.

36 E bizottság 1791. augusztus 12-től másfél éven át, 1793. február 11-ig több ülésszakon át foglalkozott a rábízott reformjavaslatok kidolgozásával. Az elkészült elaborátum III. részének I. szakaszában az 1 — 3 fejezet szólt a meglevő, vagy felállítandó oktatási intézetek felszereléséről, s ezek között elsősorban a könyvtárakról (de bibliothecis) .

37 Követelményként szegezte le a javaslat, hogy mindennemű felsőoktatási intézmény számára megfelelő könyvtári apparátust kell biztosítani, mégpedig nem csupán egy központi főkönyvtárt, hanem szükség esetén kari vagy intézeti szakkönyvtárakat is. így az egyetemen kívül saját tékával (supellex librorum) lettek volna ellátva mind az akadémiák, mind a líceumok. 33. PUKÁNSZKY Béla: Herder intelme a magyarsághoz. = Egyetemes Philológiai Közlöny. 1921. 35 — 39., 83-90. 1. 34. BALLAGI, i. m. 383-387. és 669-672. 1. 35. MABCZALI Henrik: Az 1790/91-i országgyűlés. Bp. 1907. II. k. 1 — 74. 1. 36. Demissa relatio literariae regnicolaris deputationis. L. a 30. jegyzetet! 37. Uo., 101 — 108. 1. Pars tertia, Sectio L, caputl —2. 110