AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

tek — adva volt a művelt közönség számára.

2 A katalógus köteteit átlapozva a hozzáértők világos fogalmat alkothattak arról, mit tartalmaz a gyűjtemény, s mit jelent ennek nyilvános, szabad használata. A Bibliotheca Széchényiana létrejötte kétségtelenül nagy eseménye volt kulturális életünknek. Eleve fel kell tételeznünk, hogy mind az ún. literátor okra,, vagyis a hazai tudományosság és irodalom alkotó tényezőire, mind a könyvvel élő széles társadalomrétegekre — kiváltképpen a középnemességre — erőteljes hatást gyakorolt. Igaz, hogy az új intézmény létrejöttét nem kísérték olyan feltűnő megnyilvánulások, mint a Kir. Egyetemnek (és Egyetemi Könyvtárnak) az 1770—1780-as években Budára, ill. Pestre költözését}

3 mégis a köztudatban élénk visszhangot kellett keltenie. Azt a missziószerű feladatot ui., amelyet az Egyetemi Könyvtár 1780 óta mellékesen látott el, ti. a nemzet szellemi termékeinek gyűjtését, a Széchényi Könyvtár most mint egyedüli és kizárólagos hivatást vállalta magára. Hogy ezek az előfeltevéseink nem puszta sejtések csupán, hanem tényleges valóságok, arra kitűnő bizonyságul szolgálnak azok a levelek, amelyeket a nyomtatott katalógussal megtisztelt személyek és intézmények SzÉCHÉNYihez, 1802ben és a következő években intéztek; amelyekben véleményt nyilvánítottak az új nemzeti tékáról.

4 Amire a sajtó nem nyújthatott módot, lehetőséget — minthogy a cenzúra kizárta a hírek őszinte kommentálását, — az e magánlevelek tömegében szabadon kifejeződhetett. A gróf ezekből tudhatta meg, mennyire fogta fel alapítói szándékait, a téka céljait, hivatását, a művelt hazai társadalom, illetőleg a külföld. Nem is mulasztotta el a levelek százait családi archívumában, mint különgyűjteményt elhelyeztetni,

5 illetőleg a róluk készített másolatokat a Nemzeti Könyvtárban letétetni.

6 Nyilván azt akarta ezzel biztosítani, hogy a kései utókor is meggyőződhessen alapításának egykorú értékeléséről. Legyen szabad ezt az értékelést most, 175 évvel a Széchényi Könyvtár létrejötte után e tanulmány keretében feltárni. 2. BERLÁSZ Jenő: Hogyan propagálta Széchényi Ferenc az Országos Könyvtárt? Az értelmiség jelentőségének felismerése. = OSZK Évk. 1968 — 1969. Bp. 1971. 55 — 84. 1. 3. PATJLER Tivadar: A budapesti m. kir. Tudományegyetem története. I. k. Bp. 1880. 128-134.1. 4. BERLÁSZ, i. h. 56. 1. 5. Országos Levéltár [rövidítése az alábbiakban OL], a Széchényi család levéltára [rövidítése a következőkben: Széch. lt.], a 95. rakszámú fasciculusban: Acta Bibliothecam Szechenyiano-Regnicolarem concernentia. A levelek zöme az I. csomag 29. sz. alatt található. Előfordul még néhány idevágó levél ugyanezen csomag 13., 22., 23. és 26. sz. alatt is. A gyűjtemény a levélírók (személyek ós testületek) ábécé-rendjében van sorba rakva. Az egyes leveleknek saját levéltári jelzetük nincsen, csak ceruzaírásos foliálásuk van. A könnyebb eligazodás kedvéért szükségesnek tartottam ezekre a fólio-számokra is hivatkozni. Szükséges ez annál is inkább, mivel némely levélírótól nem egy, hanem két vagy több levelet is őriz a gyűjtemény. Feltehető ui., hogy eredetileg minden személytől, minden testülettől annyi köszönő levelet kapott SZÉCHÉNYI, ahány alkalommal katalógus-küldeményével megtisztelte őket. Úgy látszik azoban, hogy ezek közül csak a tartalmasakat, a jelentőseket őrizte meg; az üres, sablonos írásokat kiselejtezte. 6. A levelekről készült másolatgyűjtemény az OSZK-ban a következő jelzetek alatt találhatók: Fol. Lat. 1678/I-III. (252 levél), Fol. Germ. 591. és 883. (28 levél), Quart. Germ. 591. (70 levél), Fol. Ital. 36. (2 levél), Fol. Gall. 16. (8 levél), Fol. Slav. 14. (1 levél), Fol. Serb-Illir 1. (1 levél). E tételeken kívül volt még egy Fol. Hung. 562. jelzetű téka is, 114 levéllel, de ennek tartalmát ismeretlen időben beosztották az ún. Irodalmi Levelestár c. sorozatba. 102